Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT ÉS A VÁLSÁG ÉVEI

cegnő, Nevető hölgy, Mozikirály stb.462 Nem is maradt el a fenntartó városvezetés reakciója. Ugyanis a Színügyi Bizottság 1913. november 19-én tartott ülésén megvitatták a Patek Béla színigazgató társulatával kapcsolatos bírálatokat és jelentéseket, s úgy döntöttek, nem élnek a szerződésbontás jogával. Wennes Jenő polgármester ezt elfogadta, de Patek direktort figyelmeztették az átgondoltabb műsorpolitika megvalósítására.463 464

A következő, 1914-es tavaszi szezon nagy fejlődést nem mutatott, de visszaesést se. S a következő őszi szezon már az első világháború első hónapjainak jegyében telt el. Ismerjük a mondást: „Ahol dörögnek a fegyverek, ott elhallgatnak a múzsák.” Az első világháború, alatt nagyon távol dörögtek a fegyverek Győrtől, s ráadásul az első időszakban a nemzeti mozgósítás és lelkesedés szócsövévé vált a színjátszás. Elég, ha csak a repertoár darabjait idézzük ennek érzékeltetésére: Ferenc József azt üzente, Akik itthon maradtak, Mindnyájunknak el kell menni, Takarodó, Katonadolog, Ezredes, Az obsitos. De a szezon kezdetekor a társulat is komoly változáson esett át, mert konzorciummá alakult, s működésük megkezdése előtt drámai hangú felszólítással fordultak a győri közönséghez:

„Évtizedek óta először történik, hogy a színtársulat szól a közönséghez A magyar vidéki színészet az úttörők alapozó küzdelmei nyomán és árán rendszeres társulatokká kialakult, az igazgatók erkölcsi és anyagi felelősségére támaszkodott. A háborús idők ezeket a kereteketfeloldották és helyükbe a közkereseti formát állították. Amit a színtársulat keres, azpn megosztozkodnak a tagjai, akik azonban ebből a keresetből két százalékot a Győrből hadba hívottak családjaiknak adnak.

Az első győri konzpráális társulat beköszöntőjelentése a következő:

A hazafias közönséghezj

A háború kenyerüktől fosztotta meg a magyar színészeket. A közönség támogatása nélkül mostohább sors vár reájuk, mint a hadba hívottak hátramaratottaira, vagy a háború sebesültjeire, akikről a társadalom nemes lelkűsége gondoskodik. A győri színtársulat tagjait rendíthetetlen bizalommal tölti el a győri közönségnek országosan elismert színpártolása és szinte közmondásossá vált színészszeretete amidőn megélhetésük biztosítása végett a téli sfinévadot saját vállalkozásukban, a tiszta bevételen való osztozkodás alapján, de egységes művészi vezetés mellett pénteken, 1914. október hó 9- én este 8 % órakor megkezdik”AM

A hátország válságának hatása a színészetre

A következő években azonban már súlyosabb gondokkal kellett szembenézni. A fronton harcolókat támogató jótékony célú előadások mellett már Patek igazgatót elmarasztaló írások is megjelentek, mivel silány darabokkal, fércművekkel próbált kasszasikert elérni:

„Mi ez? Háború van. A győri katonák, győri fiuk, győri férjek, a győriek testvérei és barátai is megsebesülnek és meghalnak és éheznek, fáznak. Fáradnak a harcmezfién, a kórházakban fogytán

462 Győri Hírlap 1913. szeptember 20. 3.

463 GYMJVL Győr vár. Tan. Ír. Szín. Biz. ír. Szám nélkül (sz. n.)

464 Győri Hírlap 1914. okt.l. 2.

140