Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT ÉS A VÁLSÁG ÉVEI

nemcsak a kötés, hanem az ápolók seregé és seblázas, bágyadt szenvedő fiatalemberek szpzai nyögik át az éjszakát álmatlanságban. De hiába a halálhörgés és hiába minden; addig míg a Éloydban az özvegyek és árvák javára tiszta hangverseny lesz addig a városi színház Feydun: Mit járkálsz meztelenül címűpárisi kis piszkát tálalja fel bizonyára méltó közönségnek. ’H6S Amíg a fronton igazi háború dúlt, addig a hátországban is sajátságos harcot vívtak a megélhetésért, a polgári értékrendek megóvásáért. Ez a harc a sajtó hasábjain zajlott egyelőre, a célpont természetesen Patek Béla volt, akinek kompromisszumokra hajló műsorprogramját az alábbi szalagcímekkel érzékeltethetjük: „Fütty a színházban, A hábo­rú és a frantia ocsmányság Hol a Szjnügyi bizottság? Alszik a győri rendőrség?*66 Majd 1916-tól rendre megjelentek a színészek aggasztó létkörülményeit taglaló források, hajléktalan­ságról és éhezésről cikkezve. Végül a társulat 1916 októberében küldöttséggel fordult az akkor már közellenségnek számító Patek igazgatóhoz, aki nem volt hajlandó en­gedményeket adni, majd társulati ülésen az igazgatót megfosztották rangjától és Bruckner színházi karnagyot kérték fel a társulat vezetésére. Később újabb társulati ülést tartottak: ,yA színészek ma délelőtt mindazonáltal társulati ülésre gyűltek össze, amelyen az igazgató, amint az lenti nyilatkozatából látható volt, meg nem jelent. Az ülést Heltai Jenő nyitotta meg a következő „keserű szavakkal: Ilyen siralmas társulati ülés, aminő ez a mai ülésünk, nem — volt még mióta a magyar színészet működik. Míg az előadók az elfojtott keserűség nyugalmával adták elő indítványa­ikat, innen is, onnan is felhangzott a felkiáltás: Éhezünk. 'Nem ettem meleget egy hete. Három nap óta kenyér a táplálékom. Hajléktalanok vagyunk "*67 Végül a színészek küldöttsége felkereste a polgármestert, a főispánt és az Országos Színészegyesülettel is felvették a kapcsolatot. E testület küldötte, Tapolczay Dezső el­érte, hogy a felek közösen tárgyalják meg a kialakult siralmas helyzetet, s végül Patek teljesítette társulata követeléseit, így maradt továbbra is igazgató.465 466 467 468 1916 decemberé­ben újabb válság jelent meg a katonazenekarok megszüntetésével. Ez a színház létét fenyegette, mivel zömében zenés darabokat, főleg operetteket adtak elő. Végül kide­rült, a probléma csak átmeneti, s a következő szezonra találtak megoldást.469 Maradt a katonazenekar, de a győri színház agóniája s a színészek nélkülözései, a nívóban elő­adások nem szűntek meg a nagy háború befejezésekor, sőt utána sem. Patek kényszerű búcsúja Patek végül is 1919-ig állt a győri színház élén, sokak szerint igazi megváltás volt a tá­vozása. A mindvégig vállalkozónak és nem művésznek tartott Patek a Tanácsköztársa­ság alatt Kőszegen volt lapszerkesztő, majd Bécsben mulatót vásárolt, amit Piti névre 465 Dunántúli Hírlap 1915. febr. 27. 3. 466 Dunántúli Hírlap 1915. márc. 2. 2. 467 Dunántúli Hírlap 1916. okt. 10. 2. 468 Dunántúli Hírlap 1916. okt. 15. 2. 469 Dunántúli Hírlap 1916. dec. 13. 3. 141

Next

/
Thumbnails
Contents