Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ALATT ÉS A VÁLSÁG ÉVEI
prózai műfajok nagyobb arányban szerepeltek, mint a zenés műfajok, azaz az operettek. Figyelemre méltó az, hogy szinte alig található ezen a listán közönségcsalogató, könnyedebb darab, sőt elismert klasszikus színpadi adaptációk követik egymást. Anatol zöld kakadu (Schnitzler), Antonius és Kleopátra (Shakespeare), Bánk-bán (Katona), Becstelen, Banda (Hauptmann), Boszorkány (Sardon), Éjjeli menedékhely (Gorkij), Az ember tragédiája (Madách), Hedda Gabler (Ibsen), Hálókocsik ellenőre, Hölgyek öröme, Hande (Hauptmann), Kisértetek (Ibsen) Lear király, III. Richard, Othello, Szókimondó asszonyság, Vízkereszt, vagy amit akartok (Shakespeare), Ruy Blass (Viktor Hugo), Salome (Wilde).457 Kétségkívül rendkívül színvonalas repertoár, főleg a Shakespeare-művek aránya elgondolkodtató, ilyen még nem volt a győri színpadon. Egyértelmű a fővárosi színpadok, s azon belül is a Nemzeti Színház műsorának hegemóniája. A zenés produkciók is ezt mutatják, Millöcker, Humpedrick, Offenbach, Puccini, Lecocq és Herblay műveinek adaptálásával.458 Bár a vendégjátékok aránya ekkor még szerényebb volt, mint Mezeynél, de már az első hetekben igazi egzotikumot láthattak a győriek, Hanuko világhírű japán társulatát, s ilyen sem volt még Győrött.459 A következő években Küry Klára,460 a Nemzeti Színház ünnepelt művésznője szerepelt gyakorta Győrött: „Forró diadalmas esték ünnepelt hősnője, aki a művészet szentté avatott fegyveréveljár hódító útján, ismét eljön honánk a s%jnhá% régi falai kö%é. A neve fogalommá vált és a fogalom megtestesülése a rivalda előtt látni és éretni fogja, hogy ennek a városnak a közönsége a% iga% művészet megértésével párosíja a% érdemek révén belé szeretett, amelyet megnyilvánít a tapsa, a lelkesedése. ”461 A könnyedebb műfajok irányában Patek repertoárja azonban az évek során egyre sekélyesebb lett, szinte száműzte az első szezon nívós darabjait. A prózai műfajban Herczeg Ferenc (Gyurkovits lányok), Shakespeare (Makrancos hölgy) és Goethe (Faust) mellett már felütötte fejét az igénytelen, de látogatottabb darabok dömpingje, mint a Kikapós patikárius, az X asszony, a Szobaleány, a Viola az alföldi haramia, a Folt, amely tisztít és a Farkas. A zenés műfajban is megtörtént ez a folyamat és néhány opera (Verdi: Trubadúr; Traviata, Offenbach: Hoffmann meséi) mellett már a címükben is beszédes fércművek kezdték eluralni a győri színpadot: Hónapos szoba, Tubicám, Buksi, Sztrájkol a gólya, Diákher457 Oscar Wilde: Salome; A páduai hercegnő 458 Győri Hírlap 1911. szeptember 21 2. 459 GYMJVL Győr vár. Tan. Szín. Biz. Ir. V/3. 460 Küry Klára (Jászkisér, 1870. március 27. - Budapest, 1935. április 27.) magyar színésznő, operettprimadonna. 1900-ig sikert sikerre halmozott, azonban akkor a feltűnő új csillaggal, Fedák Sárival kellett osztoznia a babérokon, ekkor 1902tavaszán külföldi vendégjátékra ment: Bécsben a Carl Theaterben, majd Prágában lépett fel. Visszatérte után népszínmű-szerepeket kezdett játszani. Belső intrikák miatt 1904 elején megvált a Népszínháztól, ezután már csak szerepekre szerződött a Vígszínházhoz, a Király és a Magyar Színházhoz. 1904-1905-ben a Vígszínházban, 1904—1906 között a Királyszínházban, 1907-ben a Magyar Színházban, 1907-1908-ban a Népszínház-Vígoperában, 1909-1912 között a Városligeti Színkörben lépett fel, majd 1921-ben New Yorkban is. 1935. április 27-én, 65 évesen Budapesten érte a halál. 461 Győri Hírlap 1912. december 21. 3. 139
