Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
közik a másik ellentett póluson álló árulással, hitszegéssel és hatalomvággyal. Társadalmi mondanivalója azonban a 19. század végére elsekélyesült az általánosított, sablonszerű karakterek megjelenítésével. Ezért a lovagdráma, mint romantikus színpadi műfaj a császárvároson kívül vált igazi színjátéktípussá. Magyarországon sem volt közkedvelt, de különleges alkalmakkor néha színre került. Viszont számos elemét alkalmazták már a kortárs és a későbbi színpadi szerzők is, darabjaikba beemelve a katonai seregszemle, lovagi eskü, párviadalok, látomások, jóslatok és a szellemi világ izgalomkeltő jeleneteit. A korszak színtársulatai főként Holbein és Kotzebue ilyen típusú műveit játszották, olykor igen nagy sikerrel.442 Népszínművek Ez a műfaj szinte töredenül fejlődött, és a vezető színpadok is szívesen tűzték műsorukra a jeles magyar szerzők ma már klasszikusnak is tekinthető alkotásait a sok kérész életű darab mellett. A népszínmű (németül Volkstück) a 18. században jelent meg, s vált a 19. század egyik virágzó műfajává. A kezdeti uralkodói rosszallás ellenére egyre népszerűbbé vált, s hatott igényesebb színházi produkciókra is. A korábbi rögtönzéseket követően több változata alakult ki. Egyesek ide sorolják a tündérbohózatokat, a paródiát, az úgynevezett bécsi zsánerképeket és a szatirikus bohózatokat is. Jellegzetessége viszont, hogy népi parasztfigurákat jelenít meg, mint például a salzburgi Hanswurt alakja. S nem hiányozhatott a szabadszájú bécsi polgár, Kasperi sem, akinek hazai megfelelője a mi Ludas Matyink. Bécsben elsőként Nestroy vált e műfaj jellegzetes képviselőjévé, a német és a magyar társulatok is gyakran játszották a műveit. A népszínmű a 19. században már egyre jobban a paraszti életvitelt és életet ábrázolta. Igaz, jelentősen megszépítve, ének- és táncbetétekkel, paraszti életképekkel tarkítva. A korai népszínmű a nép gyermekét teszi a darab főhősévé, aki nemegyszer erkölcsi fölénybe kerül az urasággal szemben, a jobbágyfelszabadítás tendenciáját sugallva. A magyar népszínmű megteremtője Szigligeti Ede, akinek színpadi alkotásait, a Szökött katona és a Csikós címűeket folyamatosan játszották a Rába partján is. Igazi virágkorát viszont a 19. század második felében élte.443 Az operett Sommásan meghatározva az operett könnyed dallamvilággal átszőtt (szerelmi) történet, sok humorral fűszerezve. Témáját tekintve vígjátéki, vidám, komikus, gúnyos elemeket egyaránt tartalmazhat. A cselekmény fonala prózai monológokban és párbeszédekben bontakozik ki, ezekhez kapcsolódnak a zenei tételek (zenekari nyitány, közjátékok, egyszerűbb formálású áriák, dalok, kupiék, együttesek, a duettektől a kórusig) és a táncjelenetek, amelyek általában kortárs táncokra épülnek. 442 Kerényi Ferenc: A magyar színészet Pest-Budán (1790-1796). I. m. 116—119. 443 Színházi Kislexikon. Szerk.: Hont Ferenc. 1969. 316. 129
