Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
A 18. században és a 19. század kezdetén daljáték jellegű mű; a 19. században váltott irányt és lett a zene nagyvárosi, szórakoztató színpadi műfajává. Már Mozart is szorgalmazta, hogy a zene ne csak a paloták gazdáihoz, hanem mindenkihez jusson el. A forradalom után ezek az elképzelések megvalósíthatóvá váltak. Ekkor kap új nevet („opéra comique”) az egyik régi párizsi zenés színház. Az operettben a párbeszéd és a zárt formájú zene arányosan oszlik meg, szerephez jut a játékban a tánc, a finálék nagyvonalúak. A klasszikus operett szereplőgárdája általában a híres „négyesfogatra” épül. Ezek a primadonna, a bonviván, a szubrett és a táncoskomikus. A primadonna az első hölgy, akinek szerelme megingathatatlan, és története a bonvivánnal a harmadik felvonásra, minden akadályt legyőzve, happy enddel végződik. Az első operettnek Hervé: Don Quijote és Sancho Panza című művét tekintik. Az első nagy operett-komponista viszont Offenbach volt, aki előbb egyfelvonásos, később egész estét betöltő parodisztikus darabjaival aratott sikert. Az első egész estés darabja, sőt a mai fogalmaink szerinti első igazi operett az Orfeusz az alvilágban volt. Munkássága, hatása a zenés műfaj vizsgálatánál megkerülhetetlen. Művei közül több (Szép Heléna, Hoffman meséi) az operaházak kedvelt repertoár-darabjai. Az operett központja Bécs, a mérföldkő 1860. november 24. volt, ekkor mutatták be Suppé: Kollégium című darabját. A későbbiek, köztük a Boccaccio, világsikerek lettek. Tanítványa, Carl Millöcker444 (Koldusdiák, Dubarry) is sokáig állta a versenyt Johann Strauss-szal, a későbbi ikonnal. Strauss Offenbach inspirációi, tanácsai segítségével lett a műfaj meghatározó zeneszerzője, aki a bécsi keringőt az operett zenei világába helyezte. Legsikeresebb művei: Cigánybáró, Denevér, Egy éj Velencében. A bécsi korszak kiemelkedő zeneszerzője volt — a magyarok mellett — Oscar Strauss és Robert Stoltz. Oscar Strauss elismerte az angol irányzat kiemelkedő szerzőpárosát, Gilbertet és Sullivant is. A (bécsi) operett új, fényes korszakát elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei fémjelezték. Lehár: Víg özvegy című műve Amerikában a Broadway-n is fogalom lett. Kálmán Imre első művének, a Tatárjárásnak és az Obsitosnak is Budapesten volt a bemutatója. Az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlásával a magyar operettet többek között Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő,445 Jacobi Viktor,446 Brodszky Miklós, De Fries 444 Carl Joseph Millöcker (néhol Karl, Bécs, 1842. április 29. - Baden bei Wien, 1899. december 31.) osztrák zeneszerző, „az operettkomponisták atyja”. 1871. január 5-én ő vezényelte Három pár cipő című, háromfelvonásos operettje premierjét a Theater an der Wienben, majd ugyanott 1872. augusztus 10-én sikerrel mutatta be az Ein nagender Wurm oder Wechselbrief und Briefwechselt, 1881-ben A belleville-i szüzet, majd 1890-ben a Szegény Jonathánt. 1894-ben stroke-ot szenvedett el, ami részlegesen megbénította. Baden bei Wienben halt meg, sírja a bécsi Zentralfriedhofban van. 445 Huszka Jenő (Szeged, 1875. április 24. — Budapest, 1960. február 2.) zeneszerző. 1898-ban volt első színpadi művének premierje: a Tilos a bemenet! című zenés bohózat szövegét Mérei Adolf írta. Megismerkedett az akkor még ismeretlen Fedák Sárival, és számára írta következő darabját. Az 1902. december 20-án bemutatott Bob herceg hatalmas siker lett; ez volt az első magyar operett, amelyet külföldön is műsorra tűztek. 446 Jacobi Viktor (Budapest, 1883. október 22. - New York, 1921. december 10.) magyar zeneszerző. Legnagyobb sikerei következtek: a Leányvásárés a Szibill. Az I. világháború kitörésekor épp az utóbbi londoni bemutatójának előkészítésével volt elfoglalva, de mint ellenséges állam polgárát kiutasították a brit fővárosból. Az USA-ba telepedett át, ahol hazai színpadi sikerei átültetésén és zongoradarabok kom-130
