Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
Tündérjátékok E műfaj elterjedésében szerepe volt a tündérjátékoknak is, amelyek tulajdonképpen az adott tündérmese köré épült látványos színdarabokat jelentették. Már a 17. században megtalálható a nyoma Franciaországban, s a következő évszázadra az egész kontinensen elterjedt. E színjátékok eseményét, a tündérmeséi elemek ellentéteként néha harsány komikumú figurák tarkítják. Főleg Hirschfeld és Nestroy sorozatban írt darabjai voltak igen népszerűek a Birodalom tartományaiban, városaiban, ahogy Győrben is. Hatása megmutatkozott irodalmi értékű művekben is. így a tündérjáték nyomait fedezhetjük fel például Shakespeare: Szentivánéji álom és Csokonai: Karnyóné című műveiben. De ebbe a műfajba tartozik Vörösmarty „Csongor és Tündé”-je, valamint Gaál József „Peleskei nótáriusá”-nak néhány részlete is. Magyarországon Hirschfeld német színpadi szerző Tündérkastély Magyarországon című műve aratott ebben a műfajban óriási sikert, s 1838-tól kezdve mintegy száz évig maradt a Nemzeti Színház műsorán.440 Természeten a győriek többször is láthatták ezt a darabot a különböző vándortruppok műsorán, de erről a Mellékletben közölt repertoár fejezetrész is tanúskodik. Énekes játék Érdekes színfolt volt a korszak irányzatai körében az énekesjáték, amelynek egyes elemeit később az operett is átvette. Az énekesjátékok általában vígjátéki történetet dolgoznak fel, prózai dialógusban bonyolítva a cselekményt, de legtöbbször kerülték a tragikus befejezést. Az énekesjáték, akárcsak a többi műfaj, sokféle forrásból merített, gyakran feldolgozva a már sikerre vitt korábbi színpadi műveket. E műfaj egységesülését, kiforrottságát Philipp Haffner: Pikkó herceg és Jutka Perzsi című művének 1793- as bécsi bemutatása jelentette. (Később Déryné egyik legkedveltebb darabja lett a híres Haffner-mű.) Szinte folyamatosan változott e műfaj, gyakran az adott darab is, a sok átdolgozás folytán és klasszikus betéteket beemelve az idők során.441 Mégsem tekintették operának, inkább afféle közönségcsalogató, rendkívül népszerű műfajnak, amely viszont ma már teljesen eltűnt a művészeti életből és a köztudatból egyaránt. Lovagjátékok, lovagdráma Mielőtt rátérnénk, érdemes megemlíteni a néma táncjátékokat is, amelyek mint műsorréteg többnyire szerepeltek a győri társulatok repertoárján is. De, mint Bécsben és a többi városban (Győrben is), csak alkalomszerűen játszották. Ezzel szemben a császárvárosban később valóságos reneszánsza alakult ki. A lovagjáték az egykori vitézi játékokból és az érzékenyjátékokból merítette elemeit. E romantikus műfajban ismét megjelenik a lovagi eszmény, amelyben a vitézség, a hősiesség és a nyíltság újra megüt440 Színházi Kislexikon. Szerk.: Hont Ferenc. Bp, 1969. 463. 441 Kerényi Ferenc: A magyar színészet Pest-Budán (1790-1796). I. m. 76—77. 128
