Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
szerzők, az iskola népe tölti meg a színházat. így volt ez Kunoz Jenő, Nógrády Jenő és Prinek Gábor bemutatóinál is. Azonban nem csak a középiskolai tanárok kiváltsága volt, hogy egy-egy darabjukkal feljussanak a világot jelentő deszkákra. Például Törnek Ödön dsztviselő és hírlapíró 1910 februárjában Fekete lovag címmel egy háromfelvonásos operettel jelentkezett a Városi Színháznál, amely Mátyás király egyik legendáját dolgozta fel. A sajtó állítása szerint a darabot Berlinben már elfogadták és Budapesten is be fogják mutatni.402 Szintén 1910-ben, decemberben jelentkezett Kerner Jenő, a színházi zenekar karnagya egy egyfelvonásos daljátékkal. A Csalán című darabot a Győri Izraelita Nőegyletben mutatták be, mondhatni, nagy sikerrel. Ekkor el is határozták, hogy a helyi internátusok, egyesületek számára nagyon hasznos lenne ennek a műnek többszöri adaptálása. A dalmű partitúrája Budapesten és a győri Wolf- és Zechmeister-féle könyvkereskedésekben is kapható volt. De más érdemlegeset már nem lehetett tudni erről a műről.403 A következő évben, 1911-ben újabb alkotás gyarapította a helyi szerzők repertoárját. Ezúttal Franek Gábor: Zách Klára című kétfelvonásos operájának első része került bemutatásra 1911. január 3-án. A librettó Arany János balladája nyomán készült el. A darabról ezt a tájékoztatást olvashatták a győri polgárok: „Zách Klára. Franek Gábor operája. Franek Gábor jeles zeneszerzőnk készülőben levő két felvonásos operájának első része kerül ma kedden először színre Győrött. Az opera Arany János balladájából készül, amelyet Franek Gábor zenésített meg először és 1905 ben adott elő a Filharmonikus Társaság Győrött. E mű azután bejárta a vidéki városokat, míg végre Budapestre került, hol 120 tagból álló Orchester404 és 480 tagú dalárda, az Országos Zeneakadémia és Ének Zene Egyesületek egyesített kara adta elő Franek személyes vezetése mellett óriási sikerrel. Az egyes városokban a királyné szólamait Pokomy Margit, a jeles énektanámő énekelte. Mezei Béla színigazgató felkérésére ezután Franek. a balladát színpadra alkalmazta és ennek ez évi premierjén Nosseda Károly, a Magyar Királyi Operaház karnagya is megjelent. Nagyfokú tetszésének aszal adott méltó kifejezést, hogy megbízta dr. Kuncz Jenőt és Franek Gábort a balladának két felvonásos operává való kidolgozására a Magyar Királyi Opera számára. Ennek az operának elsőfelvonása elkészült és ez mely, mint önálló rész is méltán megállja helyét, kerül színre ma a győri színpadon. A hatalmas kórusnak a kiegészített zenekaron és színházi kóruson kívül a Filharmóniai Társaságférfi és női kara fog méltó keretet szolgáltatni, nagy mértékben hozzájárulván a kiváló mű sikerének biztosításához A darab főszerepei Pászy Margit, Vásárhelyi Tusi, Medgyaszpy Jenő és Oláh Gyula kezeibe vannak letéve. Satyr”405 402 Dunántúli Hírlap 1910. február 13. 2. 403 Dunántúli Hírlap 1910. december 29. 2. 404 Zenekar. 405 Dunántúli Hírlap 1911. január 13. 3. 113
