Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

Aztán 15 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Angyal Armandon kívül újabb helyi szerzők művei kapjanak lehetőséget a Városi Színházban. 1926 februárjában két amatőr alkotást is elfogadott a színház igazgatósága. Jelesül Feledy Károly: Művésznő című operettje lett elfogadva azzal, hogy a bemutatója márciusban fog megtörténni. A másik alkotást egy szerzőpáros, Csíkszeredái Bochkor Jenő tüzér főhadnagy és Szatmáry Endre debreceni karmester daljátékát Aranykalász címmel fogadta el a színház vezetése.406 Viszont két helyi szerzőt fontos kiemelnünk ebből az alkotói gárdából, mivel jelentőségük túl mutatott a helyi provinciális adottságokon és lehetőségeken: Az egyik Kovács Pál, aki közel 20 színpadi művet alkotott, melyek közül nyolcat a Nemzeti Színházban is előadtak. Munkássága során aktívan támogatta a győri színjátszást, több színi egylet tagja és vezetője volt, s a Színügyi Bizottságban is részt vett, de nevéhez kötődik a régi színház átalakítása is 1862, 1878 és 1882 nyarán. A másik jeles alkotó dr. Angyal Armand rendőrfőkapitány, akit a helyi sajtó „a mi nótás kapitányunk” jelzővel illetett, igaz, egy alkalommal „őrangyaT’-ként is titulálták, s aktívan részt vett a város zenei életében. Többnyire zenés műveket alkotott, zömét Győrben adták ellő, de Sopronban, Debrecenben és Pozsonyban is színre kerültek művei. Jobbára operákat alkotott, de szerzett operettet és énekes színműveket is.

Dr. Angyal Armand munkássága Győr színi életében

Fontos külön is megemlékezni a győriek, s különösen a korabeli sajtó által nagyon kedvelt személyiségről. Pályaképéről a következő összegzésben kaphatunk lexikális, de értékes ismereteket:

Angyal Armand a Sopron vármegyei Eszterházán született 1853. november 3-án, halála Győrben 1931. április 9-én következett be. Pályája során ügyvédként, zeneszerzőként és rendőrkapitányként ért el komoly, figyelemre méltó eredményeket. Középiskoláit Győrött végezte kiváló képesítéssel. Ezt követően jogi tanulmányait Budapesten végezte, s 1878-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Ugyanebben az évben a Rába Szabályozó Társaság jegyzője lett. A közigazgatásban a hivatali ranglétrán fokozatosan lépett előre. 1879-ben tóközi szolgabíró lett, s négy év elteltével, 1883-ban kinevezték sokorói főszolgabírónak. Ezt a posztot 1888-ig töltötte be. Ugyanis ekkor, 1919-ben történt nyugdíjazásáig Győr város rendőrfőkapitánya lett. Nyugállományba vonulása után ügyvédként dolgozott. Zenei vonalon már joghallgató korában megmutatta tehetségét. Ekkor ugyanis a Jogász Dalkör karnagya volt. Zeneszerzést Konti Józseftől tanult. 1873-tól több száz dalt, dalciklust, kórust, rapszódiát, zongoraetűdöt írt, színműveket, verseket zenésített meg. 1888-tól a Győri Ének- és Zeneegylet s az általa alapított Dunántúli Dalos Szövetség elnöke, 1915-ben a Szent István Akadémia III. osztályú alapító tagja volt. Zeneművei: Operák: Buda halála, 4 felvonásos; Haijadál halála, 3 felvonásos; M költő álma 2 felvonásos (előadták 1895-ben Sopronban és 1899-ben Debrecenben); Névtelen, 3 felvonásos; Tündér Ilona, 3 felvonásos; Vihar 4 felvonásos (Shakespea406 Dunántúli Hírlap 1926. február 20. 4.

114