Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

merényletnek esett áldozatul. Sirassátok, színházlátogatók, kik egykor rajongtatok érte s boldog örömmel, láttátok őt, mint a báj eszményképét, a színpad deszkáin.

Mint értesülünk, a merénylő Szende Anna volt. ”397

A „csúfos halált” okozó színésznő, Szende Anna ekkor a 22. életévében járt, s egy éve került először színpadra. A kritikus az előadás kudarcát neki tulajdonítja, de a színésznő többi győri játékáról nem tudunk, s nemsokára Makó Lajos társulatához került Temesvárra. 1901-ben Stoll Károly rendező felesége lett.398 399 Ennyi ismert a szubrettről, de a Győrben eljátszott Lili címszerepe nyilván nem tartozott a legbecsesebb emlékei közé. Persze volt időszak a századfordulót megelőzően, amikor maga az egész repertoár felért egy botránysorozattal. Legalábbis a korabeli bíráló így ítélte meg a francia pikantéria fokozott térnyerését a győri színpadon:

„Szegény magyar Thalia-templom, latrok barlangjává-tették így sóhajtott fel az esztétikai érzékkel bíró nézp a hétfői előadáson. A párisi söpredék ütött tanyát a győri színházban is. Az ilyes darabokról már a Két tacskó előadásánál elmondottuk véleményünket. — A francia fércregények gyilkoló alakjai nem valók a magyar színházba. A ponyvairodalom maradjon a ponyván, ne hozgák színpadra. Csak áz eldurvult emberi érzés nézheti a folytonos gyilkolást megbotránkozás nélkül. Az a színészet, mely ily darabokkal kínozga a jóravaló közönséget, nem magyar, és nem is érdemel kíméletet, annál kevésbé szubvenciót.

Különben sajnos tapasztalat, hogy a tisztességes magyar Múzsát száműzték a magyar színházakból a vidéken úgy, mint a fővárosban. A párisi rémregények izgató átgyurmányai előtt hamupipőke módjára a magyar Múzsának kuckóban a helye. ”m

De a prózai előadások sem voltak mentesek botrányos alakításoktól. Például a Tiszturak a zárdában című operettben Szarvasi Jenő váradanul éktelen káromkodásba kezdett, Szentimrei pedig, talán éppen ezért nekifutott egy kardnak, s vérző sebbel játszott tovább. Ugyanő pár évvel később, 1907-ben egy töltött pisztollyal lőtte arcon társát, ezért az előadást abba kellett hagyni.400 De olykor a színigazgatók is kimerítették a skandalum fogalmát a színészekkel való bánásmódjukkal. Az első világháború alatt például a nyomorgó színészek többször is sztrájkoltak Patek igazgató úr ellen.401 De gyakoriak voltak a színházban a balesetek, tüzek és árvizek is.

Helyi szerzők műveinek adaptálása

Értékes és figyelemre méltó a helyi szerzők műveinek megjelenése a győri színpadokon. Ezek a darabok be nem vallottan is követik azt a trendet, hogy legalább két alkalommal képesek ezek az előadások megtölteni a színházat. Először a rokonok, barátok ismerősök jönnek el, másodjára pedig, mivel általában középiskolai tanárok a

397 Dunántúli Hírlap 1895. november 21. 5.

393 http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0267.pdf 2019. február 2.

399 Dunántúli Hírlap 1897. december 8. 6.

400 Dunántúli Hírlap 1907. január 6. 6.

401 Dunántúli Hírlap 1916. október 12. 2.

112