Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
lehetősége részt venni az adott előadáson. De az újság közvetítései révén részese lehetett a város színi életének, mint ahogy minden más olyan társasági formának, amiről az újság tudósított. Ez egy nagyon fontos közös értékteremtés volt, amiben szinte mindenki értékteremtőként, vagy közvetítőként és befogadóként, de részt vehetett. S ez volt Győr polgári korszakának mindenki által elérhető lényeges értékteremtése, ami csak egy rövidebb időszakra tehető, s talán a város történed és kulturális múltjának legprogresszívebb időszaka. Műbírálatok és kritikák Szorosan idetartozik, és nagyon jól kiegészíti, sőt összegzi az előbbi tematikát a műbírálatok, azaz a kritikák és ismertetések rendkívül gazdag csoportja, mely elsősorban a helyi sajtóban volt nyomon követhető. Megjegyzem, nagyon jól megfigyelhető, hogy a műbírálatok is, akár a város színészete, átesnek egy fejlődési folyamaton. A 19. század végétől már műelemző összegzések olvashatók, bevonva a helyi középiskolák szaktanárait is. Akár önálló kötetben is megjelenhetnének ezek az írások, akárcsak Pécsen, mivel nagyon jól leképezik a város társadalmi, műveltségi, kulturális értékrendjét, szellemi munícióit. És, ami szintén nagyon fontos, nagyon olvasmányosak, s nem csak a színészetről kaphatunk általuk keresztmetszetet. Előadások előtti bevezetők, konferanszok Bármilyen rövid életű is volt, de ehhez a csoporthoz tartoznak az úgynevezett konferanszok is, amik tulajdonképpen felkért szaktanárok által tartott előadások, közvedenül a színházi előadás előtt. Kutatásaim során csak Győrben találkoztam ilyen kezdeményezéssel. Mindössze két évig tartottak ezek a folyamatos konferanszok, 1913 és 1914 között. Főleg dr. Boros Alán bencés tanár Shakespeare-műelemzéseit hallhatták a győriek.392 De a Tanácsköztársaság alatt is volt előadás előtti ismertetés, igaz, ez inkább propaganda jellegű volt. Ugyanis egy-két előadás szünetében Vajdics Béla népbiztos tartott előadásokat a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról. Majd pár év múlva maga Schöpflin Aladár, a Színművészeti Lexikon főszerkesztője tartott bevezetőt saját műve, a „Pirosruhás hölgy” előadása előtt.393 Színházi botrányok a győri színpadokon Tovább színesítve a színházi életet említenünk kell, mint a színházkultúra sajátságos velejáróját, a színházi botrányokat, vagy váradan eseményeket, amelyek mindenképpen látieletei Győr színházi életének, jellemezve a győri nagyérdeműt, de olykor a színészeket is. A legelső igazi skandalum, amiről tudomásunk van, éppen a német színészekhez fűződik. Ugyanis a direktor 1863 júniusában arra „vetemedett”, hogy az új, Európát is 392 Dunántúli Hírlap 1914. december 20. 5. 393 Dunántúli Hírlap 1927. április 20. 5. 110
