Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
színtársulat tagjainak fényképeit és fényképeket közöl a győri társaságból is. Harccos cikket ír amellett, hogy az új győri színház felépítésére indult mozgalmat nemcsak a jóindulatú közönség hanem az illetékes állami hatóságok is támogassák. A lap többi részében beszámol a legújabb pesti bemutatókról, szenzációs riportokat, intimitásokat, tőzsdét, mozit, sportol, zenét, divatot közöl. A Színházi Elet e heti melléklete Vajda Ernő nagysikerű játéka, a Hárem teljes szövege és a Bécsben nagy sikert aratott új Kálmán Imre-operett, a Mariczp grófnő sláger-kottája. Egy szám ára 4000 K, negyedévi előfizetés 40,000 K- Kiadóhivatal Budapest. Erzsébet-körút 88. 91 Ezek után már csak áttételesen értesülhetünk színházi újságról. További próbálkozásokról és megjelenésről pedig egyáltalán nem olvashatunk az adott korszak vissza lévő éveiben. Viszont elmondhatjuk, hogy a város két neves napilapja, a Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap, megjelenésük előtt pedig a Győri Közlöny (és persze a többi rövidebb-hosszabb ideig működő periodika is) naprakészen, folyamatosan közöltek a Városi Színházzal, majd a Városi Kultúrházzal kapcsolatos színházi híreket. Gyakorlatilag nem volt olyan a nap, amikor ne publikáltak volna valamilyen szinten színházi híreket. Mindennapos volt a színházi műsor (repertoár) ismertetése, kritikák, műbírálatok, színházi események közlése. Fontosak voltak ezekben az újságokban a színtársulatok érkezésének, jelenlétének, távozásának, jutalom- és búcsújátékainak, valamint a vendégjátékoknak az ismertetése is. De a színházépítési tervekről, az épület renoválásáról, átadási ünnepségekről, a színházi pályázatokról, a színi kerületi rendszerről, a színügyi bizottságok és színházpártoló egyesületek működéséről és a színházfenntartó város aktuális döntéseiről is közöltek híreket. Az első világháború után már gyakoriak voltak a helyszíni riportok a színházról, az előadásokról, az igazgatóval, egy-egy vendég fellépővel, ünnepelt színésszel, vagy akár éppen a sikerdarab szerzőjével, vagy rendezőjével. De írtak a színházi kulisszatitkokról, botrányokról és bizonyos szinten színházi pletykákról is. Ezen a téren is meglepően jól értesültek voltak a korabeli hírlapírók. Elmondhatjuk, hogy a színházi élet nagyon fontos kulturális és közügy volt a polgári korszakban. A társasági élet mindennapos érintkezési formái a színházban és holdudvarában zajlottak. A színház nem csak látványossági lehetőség, szórakozási és művelődési alkalom volt, de a legfontosabb közösségi tér is egyben. És mindenki magáénak érezte, sikereivel és kudarcaival együtt. Valami sajátságos értékrendszer teremtődött meg itt, ami egyszerre volt egyetemleges, európai, polgári, de elsősorban ízig-vérig győri. S ezt az egyedi értékrendet a helyi sajtó más-más ideológiai alapállásból, de nagyszerűen közvetítette. Sőt a hőskorszak után döntő befolyása is volt a színházi életre, javaslataival, problémaérzékenységével, szókimondásával, a helyi társadalom különböző rétegei véleményének közvetítésével, vagy akár érdekeinek védelmével. Úgyhogy az újság ugyanúgy részese volt Győr színházi életének, mint maga a színház, sőt a tisztelt győri nagyérdemű is. Hiszen ők élték át, ők fogadták be, ők közvetítették ezt a kulturális miüőt, ezt a sajátságos értékteremtést. S ezeket a különböző szintű közléseket olvashatta az a győri polgár is, akinek nem volt 391 391 Dunántúli Hírlap 1924. március 11.3. 109
