Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI
felöl, magával ragadta a műértő közönséget, amely lelkesen tapsolta a megjelenésében is fejedelmi művésznőt. Maga a darab kisebb giksereket359 leszámítva, a helyi körülményeket figyelembe véve elég jól ment, mi nagyrészt a közreműködésre felkért dalárdák derekas munkájának köszönhető, A címszerepben végre szóhoz jutott színpadunkon Galgóczy Fajos, ez a kellemes hangú, sokszor méltatlanul mellőzött és kedves színész aki mai énekével és szereplésével megmutatta, hogy egyik legértékesebb tagja a győri színháznak. Méltán osztozik vele sikerben Császár Gyula, aki rövid győri szereplése alatt csakhamar megnyerte a közönség rokonszenvét, aki az ingadozó, gyenge király szerepében újabb szirti patinákat szerzett kellemes baritonjának és művészi egyéniségének. Nagy elismeréssel kell megemlékeznünk Majoros Juliskáról is, aki, mint Gara Mária, égik legszebb sikerét aratta csengő hangjával. Falussy a nádor szerepében a szokott jő volt. Az opera előtt Pékár Gyula szívbe markoló Magar című jelenetét játszotta Földessy, Nag Ilonka, Urinczy Erzsi és Tompa Irma. Az előadást kedden és szerdán megismétlik. ”360 1921 áprilisában újabb operaünnepre töltötte meg az elaggott, öreg színházat az operakedvelők gyülekezete. Ekkor Giuseppe Verdi: Rigoletto címmel jegyzett remekét állították színpadra. A címszerepben Falussy István ismételten bebizonyította, hogy nagyon jó színész és énekes. Gilda szerepét a vendégelőadó, Babits Vilma alakította. Mantua hercegét Galgóczy Lajos jelenítette meg, míg Magdalénát Bánky Ida keltette életre. A kibővített kar és zenekar a helyzet magaslatán állt, köszönhetően Kovács karmester igényes dirigálásának.361 A sors s nyilván a körülmények is úgy hozták, hogy ebben az évben újból színpadra került Erkel hazafias operadrámája, a Hunyadi László. Ezúttal a nemzeti gyásznap, október 6-a tiszteletére játszották el. Ez az adaptáció már más szereposztással valósult meg: Szilágyi Erzsébet gyönyörű áriáit a Magyar Királyi Operaház drámai énekesnője, Záborszky Ilona énekelte, Hunyadi Mátyás szerepét egy ifjú operaénekesnő, Vida Ilus játszotta, míg Hunyadi Lászlót ismét Galgóczy Lajos jelenítette meg. Az előadásnak még voltak emlékezetes jelenetei, például a Rácz Ada és Szalay József palotás tánca, vagy Nagy Aranka és Galgóczy Lajos emlékezetes duettje. Sajnos a közönség különösen fegyelmezetlenül viselkedett az előadás alatt, szinte végig beszélgettek a páholyokban ülők, a karzat népe pedig „nyegle vihogással” vetette magát észre.362 A rendzavarásnak nem lettek következményei, ha csak azt nem írjuk ennek az ominózus esetnek számlájára, hogy öt év elteltével került újra opera a Városi Színház színpadára. Igaz, ezt az ötéves csendet megtörte egy rövid megemlékezés 1924. december 3-án Giacomo Pucciniről,363 aki előtte pár nappal hunyt el: 359 Gikszer jelentése: hiba, melléfogás, elvétés, botlás baki baklövés. 360 Dunántúli Hírlap 1920. március 16. 3. 361 Dunántlis Hírlap 1921. április 12. 2. 362 Dunántúli Hírlap 1921. október 7. 3. 363 Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. - Brüsszel, 1924. november 29.) a XX. század egyik legnépszerűbb olaszoperaszerzője volt. Műveiben főként az emberi érzésekre összpontosított: kis örömök, mindennapi kis események, nagy szenvedélyek és érzelmek jelennek meg, többnyire egzotikus környezetbe ágyazva. Hősei hétköznapi emberek. A Bohémélet tüdőbajos Mimije, az elhagyott Pillangókisasszony, az öngyilkos Tosca mind a szerelem áldozatai, akik végül az életükkel fizetnek .Puccini operái többnyire tragikus befejezésű darabok. A Nyugat lánya, a Gianni Schicchi című vígopera 101
