Tatai Zsuzsanna - Nagy Róbert: Török István az 1956-os győri forradalmi események mártírja - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 18/2016 (Győr, 2016)
Tatai Zsuzsanna: Török István, az 1956-os győri forradalom mártírja
Tatai Zsuzsanna Az 1956-os forradalom győri eseményeihez kapcsolódóan Török István neve nem ismeretlen a városban. O volt az a vagongyári vasesztergályos, aki már a kezdetektől, 1956. október 25-től komoly szerepet vállalt a forradalmi történésekben. A revolúcióban való részvételéért nagyon kemény árat fizetett: 1958. december 2-án a 28 éves fiatalembert a győri börtönben kivégezték. Munkámban nem csupán a forradalmárt, a tömeget töretlenül lelkesítő, az eseményekben folyamatosan résztvevő férfit szeretném bemutatni, hanem a sárvári ifjú életét, családi hátterét, kapcsolatait. Kiegészítve azzal, miként élte meg az emigrációt New Yorkban, hogyan tartotta ezen idő alatt hozzátartozóival a kapcsolatot, miért kellett hazajönnie. Tanulmányomban kitérek az elítélésére és kivégzésére, az exhumálására, az újratemetésére, illetve arra, hogy napjainkban hogyan emlékeznek rá, miként ápolják emlékét. A családi háttér Török István Sárváron született 1930. november 12-én, nyolcgyermekes család ötödik „sarjaként”.2 3 Édesapja, Török János eredetileg cipész volt, aki az első világháborúban komoly sérülést szenvedett, azonban miután művégtagot kapott, bádogosként dolgozott tovább a Sárvári Cukorgyárban, majd a kombinát lakatosműhelyének vezetője lett. 1956. augusztus 19-én váradanul, szívinfarktusban hunyt el. sanyja, Horváth Terézia - a kor szokásainak megfelelően - kezdetben háztartásbeli volt, később ő is a cukorgyárban vállalt munkát.' A család legidősebb gyermeke, János 1922-ben született, tanulmányai elvégzését követően géplakatos lett a cukorgyárban, majd főgépész a szombathelyi kórházban. Egyúttal tartalékos hadnagyként is nyilvántartották. Őt követte a gyermekek sorában az 1923-ban született Károly, aki később pincérként dolgozott Mosonmagyaróváron, 1956-ban - bár a forradalmi eseményekben nem vett részt — Kanadába disszidált, ahol szintén a vendéglátásban helyezkedett el. Mária testvérük 1926-ban érkezett a családba; tanulmányai befejeztével a celldömölki tanács oktatási felelőseként tevékenykedett. Negyedik gyermekként született Oszkár 1928-ban, akit Rozália húga a későbbi visszaemlékezésében a família „legokosabb” tagjaként említett. A család komoly tragédiaként élte meg, hogy az éles eszű fiút kisgyermek korában súlyos betegség támadta meg, gyer-2 Borbély János: Török István. In: Győri Életrajzi Lexikon, (továbbiakban: GYEL) Szerk.: Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999. 373.; Borbély János: Török István. Győri Életrajzi Lexikon. 2. átdolgozott kiadás. Szerk.: Grábics Frigyes, dr. Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003. 340. 3 Polgár Lászlóné Török Rozália szóbeli közlése. Sárvár, 2016. augusztus 2.-6-