Tatai Zsuzsanna - Nagy Róbert: Török István az 1956-os győri forradalmi események mártírja - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 18/2016 (Győr, 2016)
Nagy Róbert: Az elfelejtett forradalmár, Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben
Nagy Köbért Török István rövid életútja Török István 1930. november 12-én született Sárváron. Az általános iskola után a Sárvári Cukorgyárban kezdett dolgozni, előbb kőműves segédként, majd segédmunkásként. 1949 és 1951 között sikeres vasesztergályos-tanfolyamot végzett, utána Kiskunmajsára vonult be katonai szolgálatra. Innen rövid időn belül önként jelentkezett a Kossuth Tüzértiszti Iskolára, ahol 1953 októberében alhadnaggyá avatták, de egyből le is szerelték, és tartalékos állományba került. 1953 után a Szombathelyi MÁV Javítóműhelyében dolgozott esztergályosként. Valószínűleg 1956 tavaszán, kora nyarán érkezett Győrbe, előbb munkásszálláson lakott, ezt követően Büki Lajossal együtt a mai Apáca utcában található albérletbe költözött.3 A győri vagongyárban helyezkedett el szakmájában. Az elmondások szerint jó kiállású, jó beszélő tehetséggel megáldott fiatalember volt, aki közösségi emberként viselkedett munkahelyén, barátai közt egyaránt. Korábban tagja volt a DISZ4 5-nek, SZÍT -nek, a Sárvári Cukorgyárban több mint két évig ifjúsági titkár, tagja az Élelmiszeripari Szakszervezetnek, s aktív sportolóként főtitkára a gyár Kinizsi-sportkörének. Az MDP tagja soha nem volt, tüzértiszti iskolája alatt, 1952-ben tagjelöltségét, magatartására, viselkedésére hivatkozva megszüntették.6 A politikai nyomozók által letartóztatása után készített jellemzés egyértelműen Török István és családjának befeketítésére törekedett ebben a jelentésben is, igyekezve őt rossz magaviselettel, összeférhetetlen, léha és „jampi” magatartású, labilis embernek beállítani, amely a valóságtól természetesen nagyon messze állt. 1956. október 25-én csatlakozott a győri tüntetéshez. Jelen volt a másnapi, nagy győri tüntetésen is, beszédet mondott a városi tanács épületének erkélyéről. A tömeg élén vonult a Rákóczi laktanyához, hogy csatlakozásra bírják a katonákat. Tagja lett a parancsnokkal tárgyaló küldöttségnek, ezt követően a BM főosztályán is egyike volt a felkelők képviselőinek, ahol a politikai foglyok szaba3 Büki Lajos szíves közlése alapján. 4 Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ): az MDP vezetése alatt álló, a 14-25 éves korosztályt tömörítő tömegszervezet 1950-ben alakult az ifjúsági rétegszervezetekből a kommunista párt szovjet mintájú, egységes ifjúsági tömegszervezeteként. Taglétszáma 1955-ben 702 000 fő volt. Az 1956-os forradalom előestéjén felbomlott, szervezetei feloszlottak, és 1956. november 4. után már nem alakult újjá. (http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/kislexis.htm) 5 A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom (SZÍT) a Szakszervezeti Tanács ifjúmunkás tömegszervezete volt. Az SZT ifjúsági titkársága 1945. februárban hozta létre a fiatalokkal foglalkozó érdekvédelmi szervezetet, amelyben a kommunista és a szociáldemokrata párt arányosan képviseltették magukat. 1946 márciusában a SZÍT országos mozgalommá vált. Két évvel később, 1948 márciusában a MINSZ kommunista irányítású ifjúmunkás szervezete lett. 1950 júniusában, a DISZ megalakulása után elvesztette önállóságát, és beolvadt az MDP ifjúsági szervezetébe, (https://hu.wikipedia.org/wiki) 6 Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára (továbbiakban: MNL GyMSMGyL) XXV. 18. Győr-Sopron Megyei Bíróság iratai. 1166/1958.-26-