Tatai Zsuzsanna - Nagy Róbert: Török István az 1956-os győri forradalmi események mártírja - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 18/2016 (Győr, 2016)
Nagy Róbert: Az elfelejtett forradalmár, Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben
Török István szerepe a győri forradalmi eseményekben dón bocsátásáról tárgyalt. A forradalom mellé állt rendőrség tagjaként, a Nemzeti Tanács és a rendőrség megbízásából Tétre, Dunaszegre küldték. Október 28-án több nyugat-magyarországi városban is járt, igyekezett mindenhol a békét teremteni, segíteni a konszolidációt, tájékoztatni Szigethy Attilát és a Nemzeti Tanácsot a kialakult helyzetről. Október 29-én részt vett vagongyári munkahelye gyűlésén, itt megakadályozta, hogy tettlegesen számoljanak le azokkal, akiket az előző rendszer vétkeseinek tartottak. Október 30-án egy küldöttség tagjaként Budapestre utazott, hogy az új Nagy Imre vezette kormány elé terjessze a győri forradalmi vezetés és a munkástanácsok kéréseit, kérdéseit. Még aznap este újból felutazott Budapestre, hogy az ott kiújuló harcokról felröppenő álhíreket cáfolandó, pontosan tudja tájékoztatni Szigethy Attilát.7 November 4-én illegalitásba vonult, röpcédulákat másolt és terjesztett. Tervezték, hogy megtámadják a szovjet egységeket, ennek érdekében tárgyaltak győri katonatisztekkel és az Aba Mihály vezette tatabányai nemzetőr csoporttal, akciót azonban nem hajtottak végre. Az őket kereső hatóságok elől Sárvárra, majd onnan november 18-án Ausztriába, később az Egyesült Államokba menekült. 1957 októberében a meghirdetett amnesztiában bízva tért vissza Magyarországra, ahol megérkezése után, 1957. október 12-én, azonnal letartóztatták. Első fokon 1958. május 3-án halálra ítélték. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. november 25-én jogerőre emelte. December 2-án kivégezték.8 Török István részvétele, szerepe a győri forradalmi eseményekben A forradalom kirobbanásához vezető út leírása nem e sorok írójának feladata, de néhány dolog felvillantása mindenképp érdekes lehet az események jobb megértése érdekében. Az akkori Győr-Sopron megye helyzete, földrajzi fekvése, stratégiai jelentősége önmagában is izgalmas, ha az 56-os események helyi vonulatát vizsgáljuk. Mindezek mellett viszont érdemes kiemelni néhány egyediséget, amely Győr-Sopron megyét megkülönböztette a forradalmi események tekintetében a többi vidéki területtől. Az országos átlagnál nagyobb számú és szervezettebb munkásságot mindenképp kiemelhetjük, akik főleg Győrben koncentrálódtak, gondoljunk csak az országosan ismert Rába Magyar Vagon- és Gépgyár (akkor Wilhelm Pieck Magyar Vagon- és Gépgyár) üzemeire, annak egész megyére kiterjedt hatására. A 7 http://nadasdymuzeum.hu/tartalom.php?tart=627 8 http://1956.mti.hu/Pages/WiW.aspx?id=883-27-
