Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében pélj, melyen az emlékbeszédet Kusler Béla tanár tartotta mélyen érző hazafias szívvel és remek kidolgozásban ismertetvén a nagy királynak hazánk és nemzeti ügyeink iránti áldozatos uralkodói intézkedéseit. A gyakorlásoknak tanítójuk, Öveges Kálmán mondotta el, hogy királyunkban kit vesztett a haza, és hogy az ő vallásossága és munkaszeretete példa marad minden magyar iskolásfiú számára. Az ünnepély az igazgató úr szavaival ért véget, ki felhívta az ifiúságot arra, hogy a temetéséről emlék gyanánt vegye és őrizge meg szívében a király ama szavait, melyet a Tanítók Háza felavatásakor mondott: »Szívemen viselem a tanítók sorsát, de elvárom a magyar tanítóktól, hogy az ifiúságot Isten, király és haza iránti hűség és kötelességteljesítés szellemében neveljék, és magukat ettől senki és semmi befolyás által eltántoríttatni ne hagyjákAt”158 A mély gyászt azonban hamarosan felváltotta a hazafias öröm és lelkesedés: az új király, IV. Károly koronázási ünnepe. A tanítóképző január 4-én tartotta meg nagy házi ünnepségét, amely ünnepi szentmisével kezdődött. A mise végén ezt az imát mondták együtt az intézet növendékei és a gyakorlós diákok tanáraikkal közösen: „Mindenható örök Isten, népeidnek égi királya és ura, fogadd kegyesen magyar gyermekeidnek imáját, midőn földi királyunkért, IV. Károlyért fordulunk hozzád. Isteni akaratod úgy intézte a te magyar néped sorsát, hogy az ő homlokát érintse szent István koronája, s ezáltal ő legyen nemzetünk felkent, törvényes királya. A te kegyelmed adjon neki erőt arra, bogy e nagy méltóságot nemzetünk javára viselje. Adj neki erőt arra, bogy szent esküjét, melyet ünnepélyesen tett a te szent nevedre, mindig megtarthassa. Adj neki bölcsességet, hogy minket istenfélelemben, igazságban kormányozhasson. Segítsd őt, hogy szent királyaink, szent István és szent László nyomdokain járhasson. Ajándékozz neki bölcs, jóakaró tanácsadókat, hű és boldog népet, mely jó és balsorsában törhetetlenül ragaszkodik hozgá. És mivel határainkon háború dúl és vérünk ömlik a csatákban, segítsd diadalra az ő fegyvereit, bog ellenségeink rosszakaratát megtörvén, a béke napjai derülhessenek reánk! Áldd meg óh Urunk, a mi hazánkat, hozz re‘* boldog és sgép jövőt, hogy mindnyájan kölcsönös szeretetben, egyetértésben szolgálván hazánk szent ügyét, téged boldogan dicsérhessünk és magasztalhassunk/”159 A tanítójelöltek lelkesedése nem csupán az ünnepségeken, hanem hétköznapi, gyakorlati tettekben is megnyilvánult. Ennek egyik legkülönlegesebb példája a városi tűzvédelmi feladatokban való aktív közreműködésük. Már 1914-ben, az augusztusi mozgósításkor a város „tűzprségének” létszáma erőteljesen megfogyatkozott, ezért Erdélyi Ernő tűzoltó-főparancsnok kéréssel fordult a képző vezetőségéhez, hogy mivel a tanítójelöltek közül a felsőbb évesek végeztek már tűzoltó tanfolyamot, őket egyrészt a tűzőrség tagjai közé, másrészt az esedegesen előforduló tűzeseteknél tűzoltóként bevonhassa. A kérést mind az iskola vezetése, mind a növendékek lelkesen fogadták, naponta 8 fő vett részt (4 fő a nappali, 4 az éjszakai) tűzőrségi szolgálatban az őrtoronyban és a tűzőrségen.160 Amikor az újabb bevonulások után a győri tűzoltóság létszáma tovább fogyott, akkor az eddigi pozitív tapasztalatokra alapozva Wennes Jenő polgármester nevében 1914. október 29-én Barkas Mátyás kereste fel hivatalos levélben a képző vezeté-158 GyH. 1916. december 1., 3. oldal; Jakab 1917:8. is? Jakab 1917:9. U’° 1777/1914. polg. mest. sz. levél. NYME ACSJ Kar irattára l.b. Iktatott íratok 1914-16. 2.d. 63
