Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében gédeszközöket, részesülnek-e óradíjban az előkészítést végzők stb.). Magyarázatokat fűzött az Irányelvek egyes pontjaihoz, s többek közt előírta azt is, hogy az elméleti képzésnél milyen könyveket kell alapul venni az ismeretek átadásakor: „M katonai szolgálatra való előkészítésnél a m. kir. honvédgyalogság kötelező vezényszavai használandók,az orvosi ismeretek körébe tartozó első segély nyújtását és egyéb tudnivalókat a Budapesti Mentő Egyesület által kiadott Az első segélynyújtás vázlata és a Mentő tilalmak utasításai szerint kell tartani. ” S természetesen azt is elvárta a tanfelügyelő, hogy az előkészítésről és annak eredményességéről az iskolavezetés a tanév végén részletes jelentést küldjön. Mint már esett róla szó, a legkedvezőbb helyzetben a tanítóképző gyakorlóiskolája került. Csupán egyeden nap szünetet kellett kiadni a költözködés miatt, aztán a szép, tágas díszteremben „kis diákjaink igen jól érezték magukat, a háborús világ hullámai, ide mintha nem is értek volna el" — jegyezte az igazgató. A gyakorlóiskola nevelője, Öveges Kálmán ezt kicsit másként látta. Ugyanis, ebben az első háborús évben például nem iratkozott be 6. osztályos tanuló a 31 fős összevont csoportba. Igaz, hogy az internátusbán jó körülmények között tanulhattak a kisdiákok, magas fényerejű lámpákat is szereltek fel a teremben, hogy a rajz és a kézimunka órákat is megfelelő látási viszonyok között tarthassák, de ezen órákból néhányat mégis el kellett hagyni, mert takarékoskodni is kellett az árammal. Sikeres volt annak a szülői értekezletnek megtartása is, amelyiken az iskola és a családi ház kapcsolatát elemezték. A tavasz folyamán 17 tanulmányi kirándulást szerveztek helyben, sőt gőzhajóval még Gönyűre is ellátogattak, ahol a diákok sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek. Az elhelyezés gondjainál nagyobb változás volt érezhető a tanulók nevelése terén, mint azt Öveges Kálmán tanító úr megfogalmazta éves jelentésében: tanulók viselkedésében már jobban érezhető volt a háború hatása. Nyugtalanabbak, szprakozpttabbak voltak, mint más években; ezen kívül sok egyenetlenkedést okozott közöttük a háborús játék! Mert otthon, szabadidejükben mindig a háborúsdit űgték. Tártokra (különböző nemzetbeli hadseregekre) oszlottak, lövészárkokat ástak, erődítményeket készítettek. Természetes, hogy ez mind bizonyos ellenségeskedéssel, gyermekes torzsalkodássaljárt, amit mind az iskola vezetőjének kellett elintézni. ”H1 Egyéb nehézségek is felmerültek a háborús évek folyamán, amelyekből kiragadott példaként álljon itt néhány. Az 1916/17. tanévben például a hideg beálltával a gyakorlósok nagytermét nehezen lehetett felfűteni, ezért csak 9 órakor kezdték a tanulást és 12- kor be is fejezték. 1917. febr. 5—13. között pedig, a legnagyobb hidegben a tüzelőanyag hiánya miatt szünetet kellett tartaniuk. A kis gyakorlósok viselkedésében szintén hozott újabb változást a harmadik éve tartó háború. „Könyveiknek, felszereléseiknek otthon felejtése” is előfordult, ami békeidőben, de még a háború első két évében sem történt. „Egyik-másik lelki világán bizonyos hidegség közönyösség türelmetlenség mutatkozott, jelezve, hogy itt-ott a szülői házat, vagy a hadba vonult apa hiányában az anyát foglalták el a háború nehézségei, s gyermekeik iskolai dolgaival nem foglalkozhattak annyira, mint más években. ”147 148 147 Jakab 1915:54. 148 Öveges 1917:56. 58
