Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború” a Katolikus Tanítóképző életében fegyelem, engedelmesség bajtársiasság önzetlenség vállalkozó kedv, meggondoltság lélekjelenlét, elszántsága bátorság, önmegtagadás stb. Idevágó hadiesemények elbeszélése különösen a mostani háborúból és a honi csapattesteket illetőleg. ” A gyakorlati előkészítés három módozatát fogalmazta meg az Irányelv: egyes ember előkészítése és a sor kiképzése, szakaszkiképzés, valamint tornagyakorlatok. Ennek során olyan „alak?’ kiképzést kaptak a növendékek, hogy az ízelítőként felsorolt néhány vezényszó elhangzása után begyakorlott mozdulatokkal legyenek képesek végrehajtani a megfelelő utasításokat: , Állás! Vigyázol Pihenj! Igazodás! Oszolj! Nyitódás! Zárkózz! jobbra/ balra át! Hátra arc! Térdre! Feküdj! Fel! Menet lépésben (115 lépés 1 perc alatt) / Futólépés (160 lépés egy perc alatt)/ Tajvonal alakítása (állásból és menet közben)! Előnyomulás! [...]” A szakaszgyakorlatoknál többek között ilyen vezényszavakra kellett katonásan cselekedniük: „Sorakozó (minden testhelyzetben és a meglévő födözjk kihasználásával, nehéz terePen is)! Rendekbe (kettősrendbe) fejlődj! Kendekre szakadozz! Rendek jobbra/ balra át!” De szerepeltek elsajátítandó gyakorlatként a legkülönbözőbb menetgyakorlatok, a menetképesség fokozása céljából teherrel végzett gyakorlatok, menetütem szabályozása a legkülönbözőbb terepviszonyokon, terepakadályok leküzdése menetoszlopban, felderítő gyakorlat, biztosító szolgálat ellátása, tájékoztató segédeszközök (iránytű, óra, fák mohás oldala) alkalmazása, távolságbecslés 800 méterig (különböző napszakokban és időjárási viszonyok közt személyre és tárgya vonatkoztatva), néző- és fülelőgyakorlatok stb. A hagyományos tornagyakorlatok közül pedig kiemelten szerepeltek a futógyakorlatok, továbbá a legkülönbözőbb akadályok leküzdése. Már a fentiekből is látható, hogy mindezen ismeretek és gyakorlatok elsajátíttatása nem fért bele a hivatalos, s különösen a háborús órarend testgyakorlás óráinak keretébe. Erre a tényre a királyi tanfelügyelő külön levélben hívta fel a tanítóképző vezetését, melyben többek közt ezt írta: ,fTekintettel arra, hogy az előírt tananyagnak, különösen a tábori szolgálatra vonatkozó része csak helyesen vezetett kirándulás alkalmával sajátítható el haszonnal, az előkészítés ideje alatt tanultak teljes elsajátítása és helyes begyakorlása érdekében az előkészítésben rész} vett összes tanulók és oktatók bevonásával három félnapos és két egész napi kirándulás szervezendő. E kirándulások azonban csak akkor tarthatók meg amikor a tanulók már bizonyos mennyiségű elméleti tudásra és gyakorlatra szert tettek. A félnapos kirándulások megelőzik az egész naposakat, melyek utóbbiak közül a másodikat, mint az előkészítés záró kirándulását [...] május hó első felében kell megtartani. A kirándulások vasár- és ünnepnapok kivételével olyan napokon rendezhetők, amikor az intézetben egyébként is szünetel a tanítás. ’n46 Az idézett, 1916. november 2-án kelt tanfelügyelői levél részletesen szabályozta a katonai előkészítés egyes területeit (mely személyek vehetnek részt oktatóként az előkészítésben, ki taníthatja az orvosi ismereteket, hogyan lehet beszerezni a szükséges se- * Kir. Kath. Tanítóképző-intézet, Győr. Az igazgatóság iratai. VIII.55a/83. MNL GyMSM GyL. 146 57
