Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború” a Katolikus Tánítóképző életében maradottak látták el a tőlük elvárt és megszokott „hazafiúi lelkesedésből”. Az órarenden csupán kisebb módosításokat hajtottak végre. Ilyen, a növendékek által nem is észlelt változás volt például, hogy Írtfing Ferenc142 ének-zene tanárt 1916-ban a minisztérium a győri állami tanítónőképzőbe helyezte át rendes tanárként. Ugyanakkor óráit „óraadóként” továbbra is ellátta a katolikus képzőben. Az 1917/18. tanévet pedig csak később (szeptember 22-én) tudták kezdeni, mert a növendékek egy része (59 fő) a háborúban harcoló vagy elesett családfő helyett az otthoni mezőgazdasági munkákban volt kénytelen segíteni. Az ilyen, és ehhez hasonló esetek órarendi módosításokat kívántak, de ezeket az intézet vezetése mindig felterjesztette jóváhagyásra a minisztériumhoz.143 De nem csupán az óraterv és órarend változtatására volt szükség, miniszteri rendeletre változott a testnevelés órák tananyagtartalma is. A VKM 141.608/916 sz. rendeletében 1916. szeptember 2-án az alábbiakról értesítette a katolikus tanítóképzőt fenntartó győri püspökséget is: ,A tanuló ifjúságnak a katonai szolgálatra való előkészítése körül az elmúlt tanévben szerzett kedvező tapasztalatok arra indítottak, hogy [...] a tanítóképző intézetek testgyakorlati részében felölelt katonai vonatkozású elemeinek olyan irányú bővítését rendeljem el, amely lehetővé teszi, hogy a tanítójelöltek már az intézet falai között a katonai szolgálatra vonatkozó ismeretekben kellő tájékozpdottságot szerezhessenek. Az [■■■] előkészítés nagy mértékben megkönnyíti a leendő tanítónemzedéknek a katonáskodás idejében teljesítendő szolgálatát. ”144 Majd részletesen kifejtette a minisztériumi rendelet azt is, hogy a mellékelt Irányelvben megfogalmazott testgyakorlati, egészségügyi és orvosi ismereteket hogyan, miképpen és mikor kell elsajátíttatni a növendékekkel. A rendeletet és az Irányelveket Antal püspök azzal a megjegyzéssel továbbította jakab Ferenc igazgatónak az 1916. november 13-án kelt levelében, hogy „a katonai előkészítés a győri kir. katholikus tanítóképző-intézet tantervének a testgyakorlatról, illetve egészségtanról szóló részébe felvétessék és a tanterv ennek megfelelően kibővíttessék! Az egyes tanulóknak felmentését az előkészítésben való részvételtől magamnak tartom fel. ” Mindebből látszik az intézkedés fontossága, bár azt is megjegyezte a püspök úr, hogy „ap előkészítés egyelőre a háború által előidézett korlátolt viszonyokhoz alkalmazkodik.,>145 Érdemes a fent említett minisztériumi Irányelv tartalmát is megtekinteni. Elméleti ismeretként az alábbiakat írták elő: ,g\ fegyveres erő legfontosabb szervezete fegyver- és csapatnemek, fegyverzet és felszerelés). Elsősegély nyújtása baleseteknél és sebesüléseknél. Egészségi útmutatások (.magatartás nagy hidegben és forróságban; a rossz víz A s°k alkohol alkalmazásának ártalmassága; a test- és különösen a lábápolás szükségessége; menet egészségügy.)” Mintegy módszertani megjegyzésként azt is megfogalmazta az Irányelv, hogy „minden alkalommal a katonai erények nevelésére kell törekedni: rend és ,4~ 55. kép. 143 Jakab 1917:47. 144 Kir. Kath. Tanítóképző-intézet, Győr. Az igazgatóság iratai. VIII.55a/83. MNL GyMSM GyL. 145 145 Kir. Kath. Tanítóképző-intézet, Győr. Az igazgatóság iratai. VIII.55a/84. MNL GyMSM GyL. 56
