Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború" a Katolikus Tanítóképző életében Közben november elején új tanár érkezett az intézetbe, nevezetesen Békéssy Leó rajztanár, aki a rajzórákat átvette Öveges Kálmántól, és az eddig helyettesített tárgyak egy részét is ellátta (szépírás, kézimunka). Ezzel kialakult az 1914/15. tanév negyedik ideiglenes órarendje, amit majd a második félévtől követett az ötödik, már a tanév végéig alkalmazott órarend. Ez utóbbi változások eredményeként viszont az eddig kényszerűségből redukált óraszámban oktatott tárgyak (magyar, ének-zene) ismét teljes óraszámmal kerültek vissza az órarendbe. Egyébként az 1914/15. tanévben egész éven át teljes, redukálatlan óraszámban tudták tanítani a következő tárgyakat: hittan, testi élet ismertetése, lelki élet ismertetése, nevelés- és oktatástan, neveléstörténet, mennyiségtan, fizika, földrajz, történelem, alkotmánytan, egészségtan és szépírás. Más tárgyak óraszámát a tanév során kényszerűségből csökkentették, ha csak egyes évfolyamokon is (magyar, német, természetrajz, gazdaságtan), míg ismét más tárgyaknál csak időszakos redukálást hajtottak végre (ének és zene, rajz, szlöjd). Szintén problémát jelentett a testgyakorlatok megtartása. Mivel a tanítóképzőnek a háború előtt sem volt saját tornaterme, a testgyakorlatokat terembérlet ellenében a közeli Felső Kereskedelmi Iskola tornatermében tartották. Miután ezt az iskolát már szeptemberben teljes egészében katonai célokra foglalták le, a testgyakorlatok számára csupán az internátus udvara, rossz idő esetén pedig a csak kevés mozgásra lehetőséget adó folyosó egyes részei maradtak. Időszakonként el is kellett hagyni egy-egy órát. A tanév végén azt állapíthatta meg Jakab igazgató úr, hogy „a sok zavaró körülmény dacára a redukálás aránylag igen kis mérvű volt Azonban a körülmény [...] el nem hárítható nehézség elé állított bennünket. így szünetelnünk kellett a praktikumokat, az tjjüsági könyvtárt növendékeink nem használhatták, a szemléltetésre az egyes tantárgyak körében sokszor csak kevés alkalom jutott... ”140 Szertárfejlesztésre gondolni sem lehetett. Az ifjúsági könyvtár hiányát a tanárok saját könyveiknek, házi könyvtáraiknak a növendékek rendelkezésre bocsátásával igyekeztek pótolni, e téren az újonnan beszerzett kis mennyiségű új könyv is jó szolgálatot tett. Az úgynevezett tanórán kívüli foglalkozások körében is tapasztalhatunk némi változást. így például láttuk, hogy a háború előtt a Győrben állomásozó katonaság tisztjei „lőtanfolyamot” vezettek az intézet III. és IV. évfolyamos növendékei számára. Első hallásra meglepő, de katonailag teljesen indokolt lépés volt, hogy a gyakorlatok céljára a tanítóképzőnek átadott fegyvereket és lőszereket a cs. és kir. állomásparancsnokság 293/914. sz. parancsával már 1914 szeptemberének elején visszavette, a növendékek számára eddig szervezett lőgyakorlatokat és kiképzést is beszüntette. Mivel a további háborús évek alatt az 1914/15. tanév végére kialakult helyzethez képest sem az épületadottságok, sem a tantestület személyi állománya tekintetében nem történt változás, a tanítóképző órarendje lényegében ez az előbb említett ötödik változatot jelentő „háborús” órarend lett.141 A hiányzó tanerők óráit továbbra is az itthon 140 Jakab 1915:7. 141 54. kép. 55
