Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A „Nagy Háború” a katolikus tanítóképző életében
A „Nagy Háború" a Katolikus Tanítóképző életében felajánlott helyiségeket megtekintsék, és a polgármester és tanfelügyelő közjpenjöttével biztosítsák. Ha pedig a katonaság kivonul, az iskolák kiürítése szükség szerint sorrendben történik. ”136 137 Vagyis, mint az a fenti apró hírekből is kiolvasható, az élet nem állt meg. Október közepétől ismét változott a helyzet, melyről ezt fogalmazta meg Jakab Ferenc igazgató úr: „Október 16-dikán a mi intézetünk lefoglalására került a sor. A katonai parancsnokság önkéntes laktanyának és kiképző iskolának rendezte be intézetünket, használatunkban az igazgatói iroda és a szertár-terem maradt meg mely utóbbiba az egyes termek bútorait és tanszereit hordtuk össze. Mi, tanulóinkkal az intézet Szjchényi-téren álló intemátusába vonultunk, hol az intemátus igazgatójának, Küster Bélának szívességéből igen kellemes otthont kaptunk az egész tanéven át. Átvittük a Zeneoktatáshoz szükséges 3 harmóniumot s 1 pianínót, a földrajzhoz és történelemhez szükséges eszközöket, szemléltetőképeket, a természettani kísérletekhez a legszükségesebb dolgokat, de még is sokszor voltunk kénytelenek érezni a nehézséget, hogy szertárainkat nem használhattuk.1,137 Aztán november 5. napjára Wennes Jenő polgármester ismét összehívta a város oktatási intézményeinek vezetőit, és ekkor a katonai ügyosztály vezetője, Erdélyi István tanácsos ismertette a kialakult helyzetet. Csupán annyit tudott megígérni a tanítóképzőnek, hogy ha egy mód lesz rá, az internátust kórházi célokra csak a legvégső esetben foglalják le. Még azt sem garantálhatta, hogy tanév végéig a saját internátusa138 épületében maradhat a tanítóképző. Ezért a költözködés során valóban „csakis a legszükségesebb dolgok átszállítására vállalkozhattunk” — jegyezte fel Jakab Ferenc igazgató úr. Az internátusi részek elfoglalásakor az egyes nappali szobák szolgáltak az osztályok tanterméül. A legszerencsésebb elhelyezése a gyakorlóiskolai osztálynak lett, a kisdiákok kapták meg ugyanis a dísztermet.139 Tanári szobának a már hadbavonult Timkó Gusztáv (tanár, az intemátus addigi tanulmányi felügyelője) lakrészét rendezték be, a tantestület itt tartotta havi rendes értekezleteit is. Ezzel a költözéssel ismét változtatni kellett az órafelosztásokon, így rövid időn belül már a harmadik ideiglenes órarendet kellett elkészíteni annak érdekében, hogy a képző ide települése ellenére az intemátus élete se váljék lehetedenné. Ezért például a kézimunka foglalkozásokat rövid ideig szüneteltették is. Hogy a zenei gyakorló órák ne sérüljenek, azt úgy tudták megoldani, hogy az intézet „hivatalos” templomának (a magyar ispita templomnak) orgonáját is naponként használták gyakorlásra a III. és IV. évesek. 136 GyH. 1914. október 22., 3. oldal. 137 Jakab 1915:6. 138 Az úgynevezett Apátúr-ház (melyben 1914-ben a katolikus tanítóképző internátusa volt) helyén egykor az olasz származású kereskedő, beccaria Virgil földszintes háza állt, amelyet 1638-ban Himmertich György pannonhalmi főapát vásárolt meg. Ezt 1741/42-ben Sajgó Benedek pannonhalmi főapát (két további ház előzetes hozzáépítésével és) emelet ráépítésével alakíttatta a mai formájára. A nevezett díszterem valaha ebédlő volt, internátussá alakításakor itt kapott helyet az intézet kápolnája. Falait műmárvány borítja, boltozatos mennyezetét ornamentikus stukkók által keretezett freskók díszítik. Faliképéit Schalter István festette 1756-ban. A freskó egyes emblémáiban mottószerűen megfogalmazott bölcs gondolatok olvashatók latin nyelven. [Czigány 1972:79.] 139 53 kép. 54
