Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
A Győri Állami Tanítónőképp háborús évei vendékekre. A gyászünnepélyt követően 47K 87fillért gyűjtöttek vitéz katonáink sírjainak gondozására.120 * Jótékonysági céllal kapcsolták össze az 1918. évi március 15-i ünnepséget is. Ekkor a növendékek a győri Rokkant Katonák Kertvárosa javára árusított 30 filléres kis nemzeti zászlókat, illetve a győri vashonvédet ábrázoló kis „címkéket'TM tűztek ruhájukra, s a kitűzők vásárlásából összegyűlt 50K-t jutatták el a jelzett nemes célra. A Rokkant Katonák Kertvárosa Sgoclfrult József főispán és Krausz Henrik (a győri Hadigyűjtő Iroda vezetője) kezdeményezésére az 1915-ben készült tervek alapján Győrszabadhegyen (a mai József Attila utcától délre, a Templom utca, a Pattanytús utca és az Isaszegi utca területén) alakították ki.122 Ez olyan győri és Győr vármegyei katonák számára létesült, akik a volt cs. és kir. 19. gyalogezred, a volt cs. és kir. 11. vadászzászlóalj, a volt cs. és kir 5. és 9. huszárezred, a m. kir. veszprémi 31. népfelkelő gyalogezred, a m. kir. pápai 7. huszárezred kötelékében harcoltak és a háborúban teljesített szolgálatuk következtében váltak rokkanttá (csonkított, béna, „belbeteg’). E kertváros lakásai egyenként 300 négyszögöl nagyságú telken épített házakból álltak, amelyben szobát, konyhát és a szükséges mellékhelyiségeket alakították ki.123 Az első 22 házba 1918 telén költözhettek a pályázat útján kiválasztott lakók.124 A házak tűzfalát első világháborús csatajeleneteket ábrázoló domborművek díszítették, amelyek közül az Isaszegi utcában (egykor Tátra utca) néhány még ma is látható.125 Mint azt a kultuszminisztérium által kiküldött, 65 kérdést tartalmazó jelentőíven az igazgatónő megfogalmazta, a háborús évek alatt csupán minisztériumi rendelet alapján, a háború következtében beálló rendkívüli és különleges közgazdasági viszonyok miatt rövidült meg a tanév szorgalmi ideje, de a tanítást sosem kellett megszakítania az igazgatónőnek és 14 kollégájának. A saját épületek átadása miatt a szertárak használatára nem nyílt lehetőség, ez nehezítette a képzési feladatok színvonalas teljesítését, ennek ellenére a követelményeknek eleget tudtak tenni. Arra a kérdésre, hogy miképpen hatott a háború a növendékek érzelmeire és szellemi fejlődésére, az igazgatónő kifejtette,126 hogy a kezdeti nehézségek után „a háború második éve a növendékek szellemi állapotára annyiban megerősítő hatással volt, hogy az első háborús tanév élményei által mintegy megedspve néztek az új munka elé és nyugodtabban dolgoztak. De mindinkább hő vággyal remélték a rendes viszonyok visszatértét, és óhajtották az áldott békét. A háborús viszonyok miatt békevágyaiknak, reményüknek teljesüléséért dolgoztak és gyakori szép jelét adták szorgalmuknak, ismereteik tágultak és szellemifejlődésük is előbbrejutott. [...] Szellemifejlődésükben jól látható komolyság volt észlelhető. Magatartásuk teljesen kielégítő volt, szorgalmuk a tanévek végéig fokozatosan nagyobb volt. [...] A há'2° Karsay 1918:5. '2' 48. kép. 122 49. a. kép. 123 Korcsmáros 1918:5-12; Komáromi Lapok, 1918. december 21., 5. oldal. 1-4 GyH. 1918. december 1., 2. oldal. 1-5 49. b., 49. c. kép. >26 50. kép. 49
