Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
A Győri Állami Tanítónőképp háborús évei ború a növendékek értelmi állapotát, különösen azért is, mert a legtöbbnek családja a háborúban közvetlenül érdekelve volt, a legnagyobb érdeklődés mellett folytonosan ébren tartotta, amelyre a tantestület minden tagja tanításával és nevelésével gondosan kereste is az alkalmat. Aggodalom betegségek, részvét fájdalom és halálozások, majd öröm szerencsés megmenekülések esetén, de mindenek felett a haza sorsáért lelkesedés foglalkoztatta felváltva lelkűket. ” Összességében tehát — mint azt az igazgatónő részletesen is megfogalmazta — sok probléma nehezítette a tanítónőj elöltek képzését, ám azon igyekeztek úrrá lenni, s nem engedni a képzés színvonalából. Ami pedig a tanítónőképző tantestületének eszmei hozzáállást illeti, a fent említett jelentésből idézem Karsay Jolán igazgatónő ma is tanulságul szolgáló szavait:127 „Minden életkörülménynek van vagy pozitív vagy negatív hatása a nevelésre. A háború példájának elrettentő képéből az ellenséges indulatok szörnyűséges következményeiről; a béke gondolatának felidézésével az annak nyomában fakadó emberszeretet és fejlődő kultúra áldásos hatásáról beszéltünk a növendékeknek, az édes magyar haza szeretnének mindig ébrentartása mellett a honleányt erények termékeny talaját készítettük elő lelkűkben. Mindenekfelett pedig a gondviselő hatalmas Istenben való erős, megingathatatlan hitre serkentettük őket, hogy nevelésük alapja az élet legmostohább körülményei között is a tisyta erkölcsön épült érzelem lehessen. ” 127 NYME ACSJ Kar irattára, l.b Iktatott iratok 1915—16. 2.d. 50
