Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
A Győri Állami Tanítónőképző háborús évei nem maradt időnk arra, hogy a gyakorló iskola V. és VI. osztályát, valamint az ismétlő iskolát megnyissuk, és ifjúsági szervezetet szerveznünk. ”88 Ennek egyik oka az volt, hogy a bencések épületében délután 2 és 6 óra között már nem fért volna el hat évfolyamnyi gyakorlós gyermek órarend szerinti tanítása még a 40 perces órákkal számolva sem. Ha meg is tudták volna ezt valamilyen módon szervezni, akkor is adódott volna szakmai probléma: az őszi és téli sötét napokban a késő esti órákban mehettek volna haza a kis gyakorlósok. „De ezen, a gyermekek védelme szempontjából meg nem engedhető esetben is, már nem volna elhelyezhető a gyakorló iskolai tanítónő két bírálati és előkészítési órája a tanítónőképzőben, mindamellett, hogy 40 perces tanórákat számítunk [...]”— jegyezte az igazgatónő.89 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium az V.-VI. évfolyam megszűnte miatt igazoló jelentést is kért, mivel álláspontja szerint csupán a helyhiány ezt a lépést nem indokolta volna. Az igazgatónő azonban részletes elemzést tartalmazó jelentést tett, melyből egyértelművé vált, hogy elsősorban a szakmaiság elve és a szükséghelyzet volt az együttes ok. De az adott évfolyamok hiánya miatti esedeges sérelmet is ellensúlyozták azzal, hogy a mintatanítások, demonstrációk és gyakorlati tanítások idejére más iskolákból kértek V. és VI. osztályos gyermekeket, továbbá az iskolalátogatásokat (vagyis a külső iskolákban végzett hospitálásokat) is úgy szervezték, hogy elsősorban ezeken az évfolyamokon látogathassanak órákat a növendékek. A tanítónőképző válaszát a tanfelügyelő, mint „rendkívüli kivételes esetet” tudomásul is vette. Egyébként a gyakorlóiskolai osztály négy évfolyamán a második háborús évben is 34 kislány tanult, s a tanítónő (Damaszjovszky Mihályné) igyekezett még a hátrányos háborús helyzetet is pozitív módon kihasználni. Például a félnapi délutános tanítási rendszer miatt a szokottnál is több, szám szerint 17 tanulmányi kirándulást szervezett a gyermekeknek Győr területén egyeden tanévben. A kirándulásokon elsősorban a II. osztályosok földrajzi ismereteit, a lakóhelyismeretet mélyítette el, de egyben enyhítette a családok gondjait is, hiszen a szülők egy része nem tudta volna megoldani gyermeke délelőtti felügyeletét. Ugyancsak praktikusan oldották meg a szokott iskolai ünnepségek közül például a január 29-én tartott ,y\lkohol napi" és a május 13-án tartott „Madarak és fák napja” alkalmával rendezett ünnepséget. Ugyanis ekkor egy-egy IV. éves növendék tartott próbatanítást, melynek keretében mind pedagógiai, mind pedig didaktikai szempontból jól előkészített beszéddel is méltatta az adott nap jelentőségét, ügyes kérdéseivel folyamatosan fenntartotta a kisgyermekek figyelmét, és bevonta őket a „témafeldolgozásába”. Az 1916/17. tanévre vonatkozó VKM rendelet értelmében ez a tanév csak október 1- jén kezdődött, és 1917. pünkösdig be kellett fejezni, vagyis 10-ről 8 hónapra rövidült. De a tanítónőképző tantestülete így is érvényesítette a 61800. sz. rendelettel életbe léptetett, a revidiált Tanterv és Utasítások didaktikai útmutatása alapján elkészült úgynevezett „Normál tanmenet” előírásait, valamint az ezzel szorosan összefüggő „Tanszerbeli 88 Karsay 1916:3. 89 Karsay 1916:5. 39
