Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
A Győri Állami Tanítónőképp háborús évei és Könyvtárbeli felszerelések!’’-re vonatkozó utasítást. Sőt ezzel egy időben léptették életbe az egytanítós elemi gyakorló iskola új tantervét is, amely a tanítóképző intézetek új terveivel került szinkronba. Az első két háborús évben az állami képző testületé a háborús körülményekhez igazodva, de minden tőle telhetőt megtett az intézmény színvonalas oktatási tevékenységének fenntartása érdekében. S amikor a VKM tanácsosa levélben fordult az intézetek tantestületéhez, a győri képző vezetése minden ellenérv felsorolása nélkül eleget tett az elvárásoknak. A 119902/1914. VI.B. számú (szept. 9-én kelt) minisztériumi leiratban ez szerepelt: „Jóllehet a hadi állapot következében beállott rendkívüli viszonyokból kifolyólag a tanító- és tanítónőképző intézetek tanári testületé nagyobb részének több tagja ez idő szerint el van vonva tanári tevékenységének gyakorlatától, mégis a folyó évi 31152 sz a. kelt itteni rendelettel kiadott Kendtartási Szabályzat és Képesítő-vizsgálati Szabályzat életbeléptetése körülfelmerülő nehézségek teljes kiküszöbölése érdekében felhívom a tekintetes Igazgatóságot, hogy a hivatott szabályzatoknak annak idején elrendelt tanártestületi értekezleté tárgyalását a tanári működésükben nem gátolt tanárokkal megtartott szabályszerű értekezleteken az előírt időben és módozatok szerint folytassa le. ’90 Azt is megjegyezte a miniszteri biztos, hogy ezek a tanácskozások „a békés állapotok helyreállása után a tanári testületek összes tagjainak bevonásával az előírt módozatok mellett megismétlendők lesznek. ” Fenti levél szövegéből legalább két következtetést le lehet vonni. Először: a minisztérium nagyon fontosnak tartotta e szabályzatokat, ezeknek a tanárok általi megtárgyalását, megvitatását és mielőbbi zökkenőmentes bevezetését. Másodszor: ők is úgy gondolták, hogy a hadviselés csupán néhány hétig, esetleg hónapig tartó „csetepaté”, és aztán diadalmenetben történő hazamasírozás lesz. Ezt a vélekedést erősíti meg képszerűen az „Iimléklap az 1914—1915. évi világháborúról” feliratú kis nyomtatvány, továbbá az 1915-ben nyomtatott egyik győri képeslap is.91 A fent említett körlevélre szeptember 29-én már jegyzőkönyv felterjesztésével válaszolt a tanítónőképző igazgatónője. Leveléből megtudhatjuk, hogy rögzítették az öszszesen négy rendkívüli ülésre tervezett tárgyalássorozat témáit, mindegyikhez előadót jelöltek ki, s az első értekezletet a kir. tanfelügyelő jelenlétében már meg is tartották. A tantestületnek csupán egyetlen tagja maradt távol az értekezletről (JDamaszlovszky Mihályné) betegsége miatt. Az első értekezleten a témában jól felkészült Herényi Irén tanárnő ismertette a Rendtartási szabályzatot, majd vitára terjesztette. A tantestület lelkes vitát folytatott, elsősorban arra összpontosította figyelmét, mivel és miképpen szolgálhatja a szabályzat az intézet működésének hatékonyságát, békeidőben történő zökkenőmentes és eredményes működését. » NYME ACSJ Kar Irattára, l.b Itk. iratok 1913-15/2.d. S1 36. a., 36. b. kép. 40
