Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
i A Győri Állami Tanítónőképző háborús évei ködését, a tanítás úgynevezett váltott rendszerben történt, vagyis délelőtt a gimnazista fiúk tanultak a tantermekben, délután 2-től 6-ig pedig a befogadott tanítónőképzősök. Ugyanakkor bizonyos foglalkozásoknak nem tudtak ebben az épületben helyet biztosítani, ezért további termekre is szükség volt. így például a tornatanítás az állami főreáliskolában zajlott hetente két nap Vá 9-től V2 11-ig. A hitoktatás szintén bonyodalmakat okozott. Az intézet állami fenntartása ugyanis nem azt jelentette, hogy a hitoktatás háttérbe szorult volna, sőt: míg a katolikus tanítóképzőbe csak katolikus fiúkat vettek fel, addig az állami tanítónőképzőben különböző felekezetekhez tartozó lányok számára kellett biztosítani a vallásuknak megfelelő hitoktatást. Ezt a háború alatt úgy tudták megoldani, hogy a református, az evangélikus és az izraelita vallású növendékeket a saját vallásfelekezetük által fenntartott elemi iskola fogadta be a hittanórák idejére, míg a katolikusok Kissné Csury Janka magániskolájában kaptak helyet. Az épületadottságok megváltozásából szinte természetesen adódott, hogy az egész napra elosztott eddigi órarendeken és még a tantervi órakereteken is változtatni kellett. Mivel délután 2-től 6-ig állt rendelkezésre a főgimnázium épületében megfelelő számú tanterem, át kellett térni a 40 perces tanórákra, s bizonyos mennyiségű redukálást is szenvedett az óraterv (a minisztérium engedélye alapján). Mint azt jelentésében az igazgatónő megfogalmazta: „a tantervben előirt minden elméleti és gyakorlati tárgyat taníthattunk, [...] oly arányban, hogy a kiszabott heti 36 órából a% I., II. és III. osztályban csak heti 3-3 órát, a IV. osztályban heti 5 órát kellett redukálnunk. [...]” Fenti változásokat jól mutatja a képző 1915/1916. tanévére szóló úgynevezett „háborús órarendje”.87 Ebből az olvasható ki, hogy a , jelen nehézségeit és a jövő érdekeit” úgy igyekeztek összehangolni, hogy a III. éveseknél heti egy órát fordítottak a tanítási gyakorlatra, amelynek felében egy-egy növendék tanított, másik felében pedig megtörtént az óra értékelése és a következő tanítási gyakorlat előkészítése is. A IV. évesek esetében a gyakorlati tanítások során heti 2 órát tanítottak a jelöltek, s heti két óra maradt a bírálatra és az előkészítésre. Ilyen beosztás mellett a próbatanítások száma a III. éveseknél évi 37 óra volt, míg a végzős jelöltek esetében összesen évi 127 óra. Mivel ez az idő a „békebeli” próbatanításokhoz képest kevesebb volt, ezért minden háborús tanévben kiemeltek egy-egy különösen fontosnak ítélt tárgyat (első évben például a fogalmazás tanítását) és a próbatanításokat ezekre a tárgyakra koncentrálták. Természetesen ezekben az években sem maradtak el a magas színvonalú mintatanítások sem. Ez utóbbiakat olyan tematika alapján tartották, hogy segítsék a jelöltek próbatanításait. Ugyanakkor a gyakorlati képzésben azt is figyelembe kellett venni, hogy megváltozott a gyakorlóiskola szerkezete, ugyanis a háborús évek alatt nem indítottak V. és VI. évfolyamot. Mint azt az igazgatónő megfogalmazta: ,,A napi 4 órára átengedett helyiségekben Ikt. iratok 1915-1916. 2.d. 87 35. a., 35. b. kép. 38
