Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri állami tanítónőképző háborús évei
A Győri Állami Tanítónőképző háborús évei lévő, növendékek gyakorló konyháját használjuk fel. Természetesen rendelkezésre bocsátjuk az ősz szes konyhafelszerelést is, magunknak csak a legszükségesebbeket tartván meg. Az intemátusi épületben a főtörzsorvos részére a betegszobai helyiséget rendeztük be. A II. emeleten lévőfizikaszertár szolgál gyógyszertárul, a mellette lévő kis természetrajzi szertárt a gyógyszerész lakása részére rendeztük be. A bizottság intézetünket kórházi célra nagyon alkalmasnak találta, részben a helyiségek nagy száma és a felajánlott felszerelés mennyisége folytán, részben pedig azért, mert a katonai csapatkórház szomszédságában lévén, fekvése is minden tekintetben alkalmas; [...] intézetünk úgyszólván központi kórházként szolgál, mint az egész városban erre a czjlra használható legnagyobb helyiség. Az intézeti épületekben eddig semmi rombolás nem történt [...] az itt szálláson volt rezervistáks} mind szelíd természetű emberek voltak, kik rombolásra nem gondoltak. A kórházi czjlra történő felhasználás alkalmával még kevésbé várható rombolás, mert a helyiségek állandó felügyelet alatt lesznek. E szolgálat teljesítésére 25 póttartalékos katona kap szállást a II. emeleten lévő rajzteremben. [...] Az ápolásnál még a helybeli szeminárium klerikusai fognak segédkezni, nemkülönben vöröskeresztes hölgyek. Mi, bentlakó tanerők szintén felajánljuk majd segédkezésünket [...]. S hogy milyen lehetett az élet és a Németh Miklósné, főnéne” által irányított egészségügyi személyzet hozzáállása a sebesült katonák gyógyítása során a II. sz. tartalékkórházzá alakult tanítónőképzőben, arról többek közt a helyi sajtóban olvashatunk érzelemdús pillanatképet: „ A vöröskeresztes nagy házban ma lágyan megszólalt a harmonium, és az Úrnak felszentelt szolgája misét mondott a háború beteg sebesült hőseinek. [...] A terem közepén ott volt a kórház winden járni tudó sebesültje, s ott volt az is, aki a tudományával segít rajtuk, s ott voltak azpk is, akik enyhíteni akarják a szenvedést, a jók, a fehér ruhás angyalok, [...] akik el tudják titkolni aggodalmukat a szenvedő előtt, akik simogatni tudják a lázfieteg homlokát [...] Es ez így lesz winden vasárnap, [...] és egyszer csak itt, talán éppen ebben a teremben is Te Deum-ot énekelnek a nyert csaták felett. Nem taglalva tovább a tartalékkórház működését, láthattuk, hogy az első és alapvető változás a tanítónőképző háború alatti életében az, hogy az intézet „szétszprattatott". Vagyis nem csupán arról van szó, hogy saját épületeiből áthelyezték egy másikba, hanem arról, hogy nem is egy helyen, hanem a város különböző pontjain lévő épületekben működött tovább. Azt már láttuk, hogy első lépésben az oktatás helyszíneként a révfalui állami elemi iskolát jelölték ki számára, itt volt a tanévnyitó és ide hívták a gyakorlóiskolásokat is. Ez a helyzet azonban csupán egy hétig, egészen pontosan az első 5 tanítási napig tartott. Mint azt az igazgatónőnek egy későbbi jelentéséből megtudhatjuk: ezt követően átkerültek az orsolyita nővérek Apáca utcds. zárdaépületébe, s itt töltöttek 6 hetet. Végül 1914. november 1-jétől 1918 áprilisáig a növendékek mind a négy évfolyamának oktatása, a gyakorlóiskolás gyermekek osztálya és a tantestület a bencés főgimnázium épületében kapott helyet.83 84 * 86 Mivel a főgimnázium is folytatta mű-83 Rezervista: tartalékba helyezett, tartalékos katona. 84 NYME ACSJ Kar Irattára lb.Ikt. iratok 1913-1915. 2.d.l2. 83 Oszoly 1914:3. 86 Kimutatás az 1914—15. és 1916—17. év háborús adatairól. NYME ACSJ Kar Irattára lb. 37
