Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor
A győri tanító képzés helyzete a háború kit őré s e kor A háborút megelőző évben az intézet négy évfolyamán összesen 102 tanítójelölt készült a tanítói hivatásra (ebből 2 fő volt magántanuló). A növendékek közül az internátusbán 95 fő kapott elhelyezést, öten pedig helyben, győri szüleiknél éltek. „A tanítás, a spellemi képzés munkájára népve psinórmértékünk volt a tanügyi kormány által legutóbb kiadott, nagy gonddal összeállított Tanterv és Utasítás” — fogalmazott Jakab Ferenc igazgató.37 Hogy ez konkrétan milyen tantárgyaknak heti hány órában történő oktatását jelentette, abba a tanítóképző 1913/14. tanévében alkalmazott általános óraterve38 39 enged betekintést, amely az állami tanítónőképző óratervével lényegét tekintve azonos. Némi eltérést mutat például az, hogy amit az állami intézményben Neveléstan”-ként regisztráltak, azt ebben az intézményben Népiskolai oktatás és szervezettan néven szerepeltették. Ugyancsak inkább órarend-szervezési, mint tartalmi eltérés az, hogy a tanítónő jelölteknél külön tárgyként szerepelt a zene és az ének, míg a tanítójelölteknél egy tantárgyként. Érdemes megjegyezni, hogy a katolikus tanítóképzőben a szoros értelemben vett óraszámokhoz járult még (az óraterv alján megjegyzésként is feltüntetve) hetente 2 órányi karzene, 1 óra egyházi énekgyakorlat, továbbá 1 óra hittantanítási gyakorlat is, mely tárgyak az egyházi fenntartású intézmény sajátosságaiból és az itt folyó kántorképzés követelményeiből adódtak. Jellemző továbbá az igazgatónak a leendő tanítók nevelésére vonatkozó összegző megállapítása is: >rA nevelés terén követtük apt a spópatot, mely fehérselyem pásplónkra van hímepve: Féld ap Istent, tispteld a királyt, speresed a hapát!”}9 A különböző, ma úgy mondanánk: tanórán kívüli foglalkozások (a tűzoltó tanfolyam, a méhészeti tanfolyam, a gazdasági gyakorlatok, az 1867-től ének- és zenekarral összekötött Kisfaludy-önképzőkör, a Mária Kongregáció, a népiskolai énektanítási módszertannal és szertartástannal összekötött kántorképzés stb.) közül — mivel utólag mintegy a háborús készülődés előszeleként értelmezhető — érdemes kiemelni az 1912 óta működő lövésztanfolyamot. Ezt elsősorban a IV. éves tanítójelöltek számára szervezték, de évente néhány III. éves is bekerült az ádagosan 30 fővel működő csoportba. A foglalkozások helyszíne nem a képző épülete volt, hanem a Győri Állami Polgári Fiúiskola tornaterme, továbbá áprilistól kezdődően a Kiskút melletti katonai lőtér, ahol a fiúk már éleslövészeten is részt vehettek. Az egyes foglalkozásokat Feyer Vilmos, a 26. gyalogezred cs. és kir. főhadnagya vezette és további 3 altiszt is közreműködött. A lövésztanfolyam a tanév végén „lóversennyel" zárult. így történt ez még 1914. június 2-án is. Igaz, ekkor már nem Beyer főhadnagy vezette a versenyt (mivel őt áthelyezték Triesztbe), helyette W'achtler Nándor 26. gyalogezredbeli hadnagy irányította a rendezvényt, amelyen a tanítóképző vezetése mellett ott volt Klein Károly, a 26. gyalogezred őrnagya is. O adta át a honvédelmi miniszter által küldött 1 db ezüstérmet, a 4 db bronzérmet és a 10 db emléktárgyjutalmat a legkiválóbb eredményt elért tanítójelölteknek. A ver-37 Jakab 1914:5. 38 22. kép. 39 Jakab 1914:16. 22
