Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)
A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor
i A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor és a kedvezőtlen épületadottságok miatt 1881-től a gyakorlóiskolai osztály átkerült a Megyeház utcai Bisinger-féle házba. 1883-tól kezdték felépíteni az internátussal egybekötött, s kimondottan oktatási célra tervezett épületet a Schwarzenberg utcában, melyet 1884. október 15-én át is adtak.9 Csupán a testgyakorlatok helyzete nem volt még akkor megoldva, de 1902-ben az intézet kertjében már külön tornahelyiséget is kialakítottak. Az internátusbán elhelyezett növendékek létszámnövekedésével (1907-től) szükségesnek látszott az internátus és a tanítónőképző oktatásra szolgáló épületeinek különválasztása, amit 1913-ban a Megyeház utcai új épületegyüttes felépítésével oldottak meg Dvorak Ede műépítész tervei alapján. Ezzel az építkezéssel a régi, 1884-ben készült épület lényegében internátussá alakult,10 a régivel összekötött új, középső részén kétemeletesre épített (Megyeház utcai) szárnyban pedig a tanítónőképzés tantermei és a gyakorlóiskola két osztálya kapott helyet.11 12 A tanítónőképző akkori igazgatónője (Karsay Jolán) így írta le a rendelkezésre álló épületadottságot: ,/i tanítás célját szolgáló új épület 2 emeletes. Két-két végén egy emeletben végződik, közvetlenül a régi épülettel kapcsolatban. Beosztása nagyon célszerű. A földszinten van az iroda, a tanári szoba, a két gyakorlóiskolai terem, a tornacsarnok az öltözővel. Az első emeleten vannak az osztályok, a zene- és munkaterem, az egyik természetrajzi szertár és a tanári könyvtár. A II. emeleten van a vegytani és fizika előadóterem a laboratóriummal és fizikai szertárral, a rajzterem a rajz szertárral és a kisebbik természetrajzi szertár. A pincehelyiségben tanítási célra a szlójdteremu és a növendékek gyakorló konyhája szolgál egy kis éléstárral. Itt van a szolgalakás, a háztartási mosókonyha és a vasalószoba. A régi épület emeletén egy sorban húzódnak a hálótermek, melyek mellett vízvezetékre berendezett mosdók vannak, közben a két nevelőnőszpbával. Itt nyer elhelyezést még a betegszoba fürdőszobával és az orvos szobája. A földszinten van három nappali szoba, az igazgatónő lakása és fogadó szobája, a növendékek fogadó szobája, a gazfiaasszpny szobája, az ebédlő, 6 kádra berendezett fürdőszoba, az intézet konyhája, éléskamrája, a szakácsnő szobájával. A cselédek lakása a padlástéren, teljesen tűzmentesen, téglából épített két szép szobában van. A két épület között folyosón és kerten át közvetlen közlekedés van. 9 5. kép. 10 6. kép. 11 7. a., 7. b. kép. 12 Szlöjd: (svéd) kézügyességi foglalkoztatás (kézimunka), melynek során az adott nyersanyagból (papírból, fából, agyagból és különféle fémekből önálló munkával meghatározott tárgyat állítanak elő a tanulók. A mozgalmat a finn Unó Cygnaeus indította el, majd a dán Adolf Clauson Kaas vette át, ezt követően pedig a svéd Otto Salomon. A skandináv elképzelések az 1800-as évek második felében elterjedtek Németországban is (Götze-féle lipcsei rendszer), majd a magyar pedagógusok figyelmét is felkeltette 1875-től. Szerepelt már az 1905-ös népiskolai tantervben is. Lényegét tekintve, a munkaiskola egyik korai megjelenési formájának tekinthető, az egyoldalú iskolai intellektualizmus ellensúlyozását, a felnőttkori munkára történő hatékonyabb előkészítést volt hivatva szolgálni. [Nagy Sándor (szerk.): Pedagógiai lexikon IV. Budapest, 1979.] 14
