Varga József: A győri tanítőképzés az első világháború árnyékában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 17/2015 (Győr, 2015)

A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor

A győri tanítóképzés helyzete a háború kitörésekor

új épület impopáns külsejét méltóképpen emeli a széles asphalt járó, melyet a nagyméltóságú Ministerium 1913. évi június 12-én kelt 105950. sz rendeletével 15OOK költségen készíttetett, és a városi gazdasági tanács által ültetett gömbakácfasor.”^

Ez a tanítónőképzés minden igényét valóban kielégítő épületadottság, és a szépen kialakított, sok-sok ismeretszerzésre és felüdülésre, pihenésre is alkalmas udvari rész (gyümölcsössel szegélyezett veteményeskerttel, játszásra és testgyakorlásra is alkalmas szabad területtel, virágágyásokkal díszített fás-ligetes résszel) állt rendelkezésre a háború kitörésének évében. Az intézményhez tartozó teljes terület 1820 o-öl, ebből a két épület által beépített rész 399 n-öl, az udvarrész 41 n-öl, a kert pedig 1380 a-öl nagyságú volt. Ez utóbbi területen végezték a növendékek a tantervben előírt kertészeti gyakorlatokat Steiner Gyula szakaltiszt vezetésével.

A tanítónőképző élén 1902-től kezdődően Karsay Jolánu igazgatónő állt. Végzettsége szerint a nyelv- és történelemtudományi szakcsoport, a kézimunka és a háziipar szakcsoport, valamint a francia nyelv tanítására volt képesített, de jól beszélt németül és angolul is.13 14 15 O a háborút megelőző évben összesen 34 éves tanítási gyakorlattal a képző mind a négy évfolyamán a német nyelvet tanította, évfolyamonként heti 2-2 órában. A képzőben a tanítást az 1911. évben Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter idején kiadott Tanterv és Tantervi Utasítás értelmében szervezték meg. Az oktatási feladatok ellátását a tantestületében szerepelő alábbi személyek végezték:16

Serényi Irén (rendes tanítónő, köztartásvezető, a III. osztály főnöke),

Breuer Gyula (elemi iskolai tanító, a gyakorlóiskola izraelita hitoktatója), Csizmadia Jolán (képesített polg. iskolai tanítónő mint internátusi nevelőnő), Damaszjovszky Mihályné tanítónő (a gyakorlóiskolai osztály vezetője),

Hegyesy Jolán (rendes tanítónő, a IV. osztály főnöke),

Holcpmann Ferenc (rendes tanár),

IrtpingFerencné(ének- és zenetanárnő),

Irtzjng Ferenc (a kath. tanítóképző rendes tanára, aki 8 hétig betegszabadságon lévő feleségét helyettesítette),

I’só Gipella (internátusi nevelőnő), dr. Koréin Adolf (intézeti orvos),

Kóczán Aladár (állami főreáliskolai tanár mint helyettesítő tanár),

Mentes Domonkos (a tanítónőképző és gyakorlóiskolája római kát. hitoktatója), Fálmai Fajos (a tanítónőképző és gyakorlóiskolája ág. h. ev. hitoktatója), Kuppenthal Fajos (rendes tanár, aki egészségügyi okokból szabadságon volt), dr. Schwarz Mór (a tanítónőképző izraelita hitoktatója),

13 Kassay 1914:4.

14 8. a., 8. b. kép.

15 Katona Fajosné 1935:44.

16 Karsay 1914:9-11.

15