Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
Forrásközlés - ,,a’ ki vermet ásott más bötsületes embereknek maga esett belé” - Korponai Jánosné peres iratainak másolatai a Ráday levéltárban
Forrásközlés Ad nonum. Provocáljá magát az J. általa diétáit fassiójára, vallja azt is, hogy Pelargusnak recepissét adott, Ráday Pálnak szólló leveleknek elvételéről, és hogy az kezébe adatott levelek' megadásában hiven el fog járni. Intuitu sui proprii suplicis libelli J. Excellentissimo Dno Cotti Generali Campi Mareschallo Joanni Pálffy porrecti. Ad Primum. Ezen punctumot most is a többiben is úgy vallya, mint akkor, hanem azt tagadja, hogy az Attyának azon levelekben valamely emlékezete lett volna, noha ugyan az megirt napon irt memoriálisában úgy vallotta, de csak féltében. Másodszor az conferentia tartás felől úgy modificálja, hogy az nem öszvegyülekezetekkel, hanem levelekkel legyen, ezeket pedig nem Sennyeynek írott levelekből, mivel azon leveleknek continentiáját be lévén pecsételve nem tudhatja, hanem Rádaynak szólló levélnek postcriptájából. Ad Secundum. Vallja, hogy ha megégetik is nem valhat egyebet, hanem hogy azon leveleket elégette, az két clavesekkel Írott leveleken kívül, mellyeket már provie G. Stella Uramnak adott.Ad alia actionalis meriti puncta fatetur sequentia: Ad primum. Vallja, hogy Ebeczky Sámuelnek két rendbeli levelét vette, Lengyelországból az egyiket Nagy Pénteken az elmúlt 1712ik Eszöben fölül nevezett Szarándok által, mellyek részszerint szokott betűkkel, részszerint pedig clavesekkel voltak írva. Az első de eo utrumnak első punctumában már fel vagyon téve; az második levélnek contientiája á szerint volt, valamint de eo utrumbeli punctumban fölvagyon téve, az mi az ezer aranyat illeti, arról így irt Ebeczky Sámuel Pelárgus János által exhibeáltatott levélben; hogy Prussiában lévő Széter Já-64-
