Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
Forrásközlés - ,,a’ ki vermet ásott más bötsületes embereknek maga esett belé” - Korponai Jánosné peres iratainak másolatai a Ráday levéltárban
Forrásközlés eö Exjá: Isten úgy segélyen először á jobb kezedet vágják el, 's azután á fejedet ütik el! azon szón annyira megfélemlettem, és rettentem, Isten bizonyságom, hogy fél holt voltam, 's azonnal egyébről sem gondolkodtam, hanem hogyan lehessen, hogy az hová az két szemem viszen, életem megmaradásárt oda mehessek, többet akara eö Excell szóllani, de mivel vala mi Püspök Úr talála oda jönni, az kihez is más házban ment, nekem pedig azt mondotta: gondolkodjál azonban, ha máshol vannak az levelek, írjak azonnal elküld eö Exja érettek. Kis időm lévén az gondolkodásra, ijedtemben egyebet sem tudtam gondolni, hanem hogy mentül messzebb lenni modnjam az leveket; azért hogy alkalmas napok fognak eltelni, még fel, 's alá megjárják, én az alatt jó darabon elillanthatok; Püspök Úr azonban elmenvén, eö Exjá ismét bejött abban az házban, mellyben addig voltam, 's mondá újabban: no hol vannak az levelek? Kire felelvén: egy kis ládácskámat hagytam Sógor Vattay Istvány Úrnál, de máskép ki nem adják, hanem az atyámnak köll írnom, szállásomra menvén azonnak irok? erre eö Exja azt mondotta: oda bizony nem mégy, hanem ihon az papiros, 's ténta, magam író asztalomon Írjon kgyd, nem tudván mit tennem Írtam az apámnak, de mit Írtam, akkori rettenetes búm, 's félelmem közt, most sem tudom, mit írtam. Azután szállásomra menvén, azonnal lelkemisméretire esett, hogy mit cselekedtem az Apám eránt? eö kegyelmét derekasan Suspectusá tévén, az jöhet ki belőle, felakasztatják. Nem tudom már mit csináljak, á ki szoktalan én nálam rettenetes sírásnak adtam magamat; azon közben szintén hozzám jővén Zólyom vgyei notarius, és kérdi: az Istenért mi lölte az aszszonyt? mondván én: valóban lölt, mert más hamis emberekért az Apámat is megrontám. Elmenvén tőlem, azonnal írtam az Apámnak egy kis levelet, á mint jut eszemben abból álló volt, hogy az Istenért is kérem oda mennyen á hová két szemeivel láthát, és azon levelet bepecsételvén adtam kezéhez Poltárt lakozó Kovács Mátyás nevű emberemnek; reménkedvén azon neki, hogy éjjel nappal menjen az atyámhoz, egyéb nem lévén már-52-
