Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

Géczy Julianna főbenjáró felségárulási pere és kivégzése

Lőcse Fehér asszonya és félségárulási pere

„Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek.’*5

GÉCZY JULIANNA

FŐBENJÁRÓ FELSÉGÁRULÁSI PERE

ÉS KIVÉGZÉSE

Az előzetes vizsgálatok, kihallgatások csakhamar megkezdődtek 1712 őszén. Géczy Júlia sok mindent bevallott, de arról hallgatott, hogy a levelekben édesapjáról is szó esett, így Géczy Zsigmond közben sikeresen kiszökhetett Lengyelországba.65 66

Szeptemberben az országgyűlés a császár parancsára „delegált bíróságot” (iudicium delegatum), választott, eseti tagokból felkért különleges fórumot rendelt ki az eljárás lefolytatására.67 Korponayné, ekkor már, 1712 szeptemberében Győrben van fogságban.

A bíróság elnöke gróf Koháry István országbíró volt, tagjai: báró Sándor Gáspár, Nádasdy Tamás somogyi főispán, Nagy István országbíró ítélőmester, Meszlényi János Győr és Fejér vármegyék alispánja. Géczy Juliannát Baczkó Mihály, Moson vármegye alispánja idézte, a vádat a kijelölt királyi ügyészek (egymást váltva) képviselték. A gyanúsított két védőt is kapott, de ő arra hivatkozással, hogy Őfelségével a császárral nem óhajt perbe szállni, ezeket nem fogadta el.

Géczy Júlia tehát Győrbe68, később a kitörő pestisjárvány miatt Magyar-Óvárra került. Perét — hosszas huza-vona után - itt veszik fel (levata), megtörténik az

65 Máté evangéliuma Biblia, 25.36.

66 Géczy Zsigmondot felségárulásért távollétében elítélik, birtokait lefoglalták. Valószínűleg még 1714 első felében halálozott el. — Gyergyay, 39.o. Ezzel szemben Thaly Kálmán 1716-ból idéz forrás, amelyben Géczyt néhainak mondják. — Thaly 1909., 467.0.

67 A köztudatban sokan a városi bíráskodás egyik eseményeként ítélik meg, de ez nem felel meg a valóságnak.

68 Győr szerepéhez a szabadságharcban adalékul szolgál: pl. a rabkicserélő bizottság (Cartella Commissio) működése kapcsán Markó írja, központi fekvése és Bécshez való közelsége miatt-23-