Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

Géczy Julianna főbenjáró felségárulási pere és kivégzése

Barna Attila

idézés és az ügyészi tisztséget is végre sikerül betölteni.6'’ A pert 1713 márciusában itt folytatták le: Korponayné hosszasan vallomást tesz, a bíróság tanúkat hallgat meg (többen közülük korábban már vallomást tettek lakóhelyükön is), illetve az okiratokkal, leginkább a levelekkel kapcsolatban folytat le bizonyítást.

Az udvari kancellária a legszigorúbb kivizsgálást követelte, ami szükség esetén a kínzatás legkülönbözőbb módszereinek alkalmazását is jelenthette. Ez a törekvés az ügyész által előtérj eszett vádpontok mellett, már az óvári tárgyalás során megjelenik. Az öttagú bíróság ettől egyelőre még eltekint, és március 22-én meghozza ítéletét. Géczy Julaiannát istentelen bűnei miatt, örök hűtlenség bűnében találták vétkesnek, és fővesztésre és összes javainak elvesztésére ítélték. Az indokolás főben járó bűnként a titkos levelekkel való csempészést, a Rákóczi-tábor emigrált tagjaival való cimborálást, kapcsolatban állást emelte ki.69 70 71 72 73 Az ítélet hosszasan sorolja a hűtlenséggel kapcsolatos, és Korponayné által megszegett törvénycikkeket.

A Haditanács döntését követően, 1713 áprilisában újra Győrbe került7“, ahol a régi Városháza alagsori börtönében, katonai őrizet mellett várta sorsának beteljesedését.

Géczy Júlia ekkor már az átélt megrázkódtatásoktól lebetegedett, így a katonai fogházban helyezték el. Nem őrizték szigorúan, így onnan megszökött. A klarisszák nagyszombati (ma: Tyrnava, Szlovákia) zárdájába menekült és ott kért menedékjogot (asylum), de azt főbenjáró felségárulók, nem nyerhették el. 3 1714 januárjában már újra a győri tömlöcben van, őszig várja végleges ítéletét.

lett a bizottság székhelye a város. - Markó Árpád: Bottyán kísérlete Győr megrohanására (1707. június 23.), Győri szemle 1934./6-8., 22.o.

69 Gyergyay, 20-21.o.

70 MNL OL - E 162, nr. 225., 138-141.

71 MNL OL - E 162, nr. 225. Fontosabbak: Szent István II.51.te.; 1528:4. te.; 1687:5. te.; Trip. II. 83.

72 Magyar Nemzeti Levéltár Győr - Moson — Sopron Megye Győri levéltára, Mosonmagyaróvári részlege IV.A. 502.b Moson vármegye közgyűlésének iratai, 28/467.

73 A tettes világi hatóságok általi felelősségre-vonását korlátozó egyházi (ritkábban világi) menedékhely (asylum), intézménye: a szent helyre (templom, kolostor, papiak, stb.), esetenként a királyi udvarba a királyhoz menekült elkövető mentesült, vagy enyhébb (pl. életét nem, csak vagyonát vesztette) büntetésben részesült. Az intézmény tiszteletben tartása mellett a világi hatalom, folyamatosan próbálta korlátok közé szorítani a menedék igénybevételét, így az egyházi helyek és az igénybe vehető esetek körének szűkítésével. Hazánkban a király elleni bűntettekkel kapcsolatos menedékjog korlátozásásra, már első királyunk idejéből találunk szabályt, (Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 51. Fejezet) a király és ország ellen való-24-