Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
A hűség fogalma és a hűtlenségi perek eljárási szabályai a 17-18. szászadban
Barna Attila lentése oldaláról, ez a folyamat hosszabb távon zűrzavaros jogi helyzetet eredményezett. A belpolitikai helyzet diktálta szigorításba belefért a hűtlenség kínálta súlyos követelmények, és gyakran királyi felségjogként értelmezett új eljárásjogi szabályok meghatározása és alkalmazása. Azonban egy idő után a kivételes bűnnek kijáró kivételes fórumok és büntetések kezelhetetlen helyzetet eredményeztek. Ez azzal a végzetes következménnyel járt, hogy a politikailag elfogult, a bécsi udvarból központilag irányított, a magyar jogban járatlan, azt figyelmen kívül hagyó bírákra, ad hoc bírói fórumokra maradt a rendelkezések értelmezése, ítéletek általi szokásjogának megteremtése.60 A Habsburg időszakban megszokottá vált, hogy a felségárulási perek nem az ország rendes bíróságai, vagy maga az országgyűlés (1486: 46. te. és 1492:13. te. „a bárók és főpapok tanácsa nélkül”, majd később: 1495:3. te.61); hanem kirendelt bíróságok útján nyertek elintézést. Ennek egyik első jelentős, és a hazai gyakorlatban precedenst jelentő ügye, Illésházy István hűtlenségi pere volt, ahol rendkívüli törvényszék (extraordinarium judicium), került delegált bírákkal felállításra.62 Ebben az esetben még az az ötlet is felmerült, hogy a bíróságot Bécsben, vagy Prágában, tehát az országon kívül, az ország jogaival szembehelyezkedve (1536:41.te.)63 hívják össze. Ami azonban egyértelművé tette a bécsi udvar szándékait, és az új eljárás veszélyeit, hogy a „designált bírák” külön-külön is leiratban lettek tájékoztatva az ügy, és a királyi tekintély megóvásának fontosságáról. Később ilyen bíróság ítél a Wesselényi-összesküvés résztvevői, II. Rákóczi Ferenc és a történetünkben is jelentős részt kapó Czelder Orbán és társai ügyében.64 60 Vö. Horváth Attila: Koncepciós per az első független felelős magyar kormány miniszterelnöke ellen — Gróf Batthyány Lajos pere, Jogtörténeti szemle, 2008/1., 13.o. 61 1495. évi III. törvénycikk, milyen módon kell valakit az országgyűlésen hűtlenség vagy felségsértés bűnében elmarasztalni. — CJH. „A hűdének elmarasztalásáról szóló tizenharmadik czikkelyhez ezt adtuk: 1. § Hogyha a ldrályi felség valamely országlakosát hűtlenség vétkében akarja elmarasztalni, akkor az összes főpap, báró uralmak és a többi országlakosoknak egy bizonyos határnapra közönséges vagy országgyűlést rendeljen, a melyre a királyi felség parancslevelével, valamely káptalannak vagy conventnek szóló kézbesitőlevél mellett azt is személyesen és nem ügyvéd utján, perbe kell hivni, a kit hűtlenségi vétkekkel vádolnak.” 62 Károlyi Árpád: Illésházy István hűtlenségi pőre, Budapest, MTA Könyvkiadó, 1883., 65-66., 78.0. 63 1536. évi XLI. törvénycikk, értelmében senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy az országon kivül álljon a törvény elé. — CJH. 64 Ld. Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése 1664-1671., I-II. , Budapest, 1876., Sípos Ferenc: A „rebellis” Rákóczi : „A német ruha alatt magyar és valóban hazafiúi szív dobog”, Századok 2002/3., Baksay 770.O.-22-
