Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)

A hűség fogalma és a hűtlenségi perek eljárási szabályai a 17-18. szászadban

Lőcse Fehér asszonya és j'elségárulási pere

fogalmat magát nem is használja! Biztosítja a nemzetségi tulajdonlással szemben a királyi adományokkal való szabad rendelkezés jogát, és ennek kapcsán szól azokról, akikre kivételképpen és büntetésül ez nem vonatkozik.

Ezek a király életére törők, az országot elárulok és az idegen földre szökők („mortem regis, aut traditionem regni fecerit, vel in aliam fugerit provinciam”). Javaik a királyra szálljanak, személyük felett pedig bíróság ítéljen. Ugyanakkor ártadan fiaik ne szenvedjenek az apák bűnéért, vagyis semmilyen megtorlástól, tehát a vagyonelkobzástól se kelljen tartaniuk. A törvény az elkövető büntetésével kapcsolatban capitalis sententia-ról beszél (ipse uero capitali subiaceat sentendae), szó szerint a fejvesztést értve alatta, mert a jószágvesztésről külön rendelkezik.31

A Második könyv 51. fejezet, amely a király és ország ellen való pártütésről (De conspiratione regis et regni) rendelkezik, fogalmazásában és szóhasználatában egyaránt pontosabb és egyértelműbb. Pártütésről, illetve összesküvésről, konspirációról szól.

A bűntettet elköveti, aki bármilyen módon a király élete vagy méltósága ellen összeesküvést sző, vagy megkísérli azt, sőt alti a tettessel tudva egyetért (scienter consenserit). A büntetése a fentiekben leírt vagyonelkobzáson túl, a templomi oltalom (asylum) megtagadása és a hívek közösségéből való kitaszítás. Megkülönböztetett figyelmet érdemel a cikkely záró sora, amely a bűncselekmény elleni küzdelembe bevon mindenkit a leírt büntetések kiszabásának terhével, aki tudomással bír a készülő pártütésről (quis hujusmodi aliquem noverit) és noha bizonyságot tehetne róla nem jelenti (et probare valens, non indicaverit).32

Szent István törvényeihez hasonló Kálmán II. dekrétuma51 52 53, mely már a „De notis infidelitatis” címet viseli. Ettől az időtől datálhatjuk, hogy a felségsértést a hazai jog a 19. századig, mint a hűtlenség egyik esetét szabályozta.

51 Hadik Béla: A bosszú mint jogvédelmi eszköz — A vérbosszú fogalma és nyomai a magyar jogvédelem múltjában különös tekintettel az Árpád-korra, Angyal Szeminárium kiadványai 22., Attila-Nyomda R.-T., Budapest 1932., 164.o.

52 II. Ut si quis contra regis salutem aut dignitatem quolibet modo aliquid conspiraverit, aut conspirare aliquid temptaverit, seu temptanti sciens consenserit, anathematizetur, et omnium fidelium communione privetur.

III. Ut si quis huiusmodi aliquem noverit, et probare valens non indicaverit, predicte subiaceat dampnacioni. — Árpád-kori Új Okmánytár - Kálmán korabeli zsinat. — CD ROM, Arcanum.

53 Kálmán Király Dekrétomainak Második Könyve 6. Fejezet a hűtelenség szégyenvallásáról „És erősen parancsoljuk: hogy ha valaki akármi módon a király élete vagy méltósága ellen esküszik össze, vagy megkísérti azt, avagy a kisértővel tudva egyetért, legyen átok rajta és foszszák- 19 -