Barna Attila: Lőcsei Fehér Asszony. Legenda és valóság - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 16/2014 (Győr, 2014)
A hűség fogalma és a hűtlenségi perek eljárási szabályai a 17-18. szászadban
Barna Attila „A hűtlenség (nota infidelitatis) olyan bűncselekmény elkövetése, mely fej- ésjós^ágvessjésseljár. ” ( Eckhart Ferenc) A HŰSÉG FOGALMA ÉS A HŰTLENSÉGI PEREK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A 17-18. SZÁZADBAN A hűtlenség (nota infidelitatis) bűncselekményi leírásának törvényi példái közül azokkal érdemes érdemben foglakoznunk, amelyek saját korukat jóval túlélve, folyamatos alkalmazásukkal, korszakokon átnyúlóan határozták meg a deliktum büntetőjogi leírását egészen a 18. századig. A tényállások közül kiemelkednek és sok-sok évszázadon keresztül, a 19. századig maradandó erővel maradtak fenn Szent István dekrétumai a király életére törőkről, az országárulókról, a pártütőkről és összeesküvőkről. Ezek a korabeli felfogásnak megfelelően nagyon röviden írják le az elkövetési magatartásokat, néhol pedig egyszerűen csak néven nevezik, behatárolják az elkövetőket és büntetésüket.* 1 2 3" A cselekményt nem a fogalmak megalkotásával és leírásával, inkább a büntetés felől határozza meg, és annak is csak a vagyoni következményével foglalkozik a Második könyv 35. fejezete. A cikkely nem a felségsértésről rendelkezik, sőt a 50 Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve - 35. Fejezet a királyok adományairól és a tulajdon javak birásáról: Hajoltunk a tanács egyakaró kérelmére, hogy ki-ki ura legyen az ő tulajdonának, szinte úgy a király adományainak is, mig él; kivéve a püspökséghez vagy ispánsághoz tartozandókat.l. § És az ő halála után fiai hasonló urasággal birják örökségöket. 2. § És senki semmi vétek okáért kárvallást az ő javaiban ne szenvedjen, hanem ha a király életére tör, vagy országárulást követ el, vagy idegen földre szökik. 3. § Akkor a királyra szállj anak javai, őt magát pedig Ítéljék meg, de ártadan fiainak hántások ne legyen. Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve - 51. Fejezet a király és ország ellen való pártütésről: Ha valaki pártot üt a király vagy ország ellen, annak oltalmat ne adjon a templom. 1. § És ha valaki akármi módon a király élete vagy méltósága ellen esküszik össze, vagy megkísérti azt, avagy a kisértővel tudva egyetért, legyen átok rajta és foszszák meg a hívekkel való minden közösségtől. 2. § Vagy ha valakinek valami efféléről tudomása vagyon, és noha bizonyságot tehetne róla, meg nem jelenti, ugyanazon büntetés szálljon reá. - Corpus Juris Hungarici, CD-ROM KJK Kerszöv, Budapest 1999., (a továbbiakban: CJH).-18-
