Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A HATALOM A „FÉL”SZABADÍTÓ HÓDÍTÓK KEZÉBEN
A HATALOM A „FÉL”SZABADÍTÓK KEZÉBEN A „FÉL” SZABADÍTÁSTÓL A NEMZETI BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSÁIG Március 28-án a II. Ukrán Front csapatai elérték a várost. A balatoni csatában döntő vereséget szenvedett SS páncélosok nem tudtak olyan szervezetten visszavonulni, hogy logisztikailag is kiépítsék védelmi vonalaikat. Az erődítési munkák által Győr délnyugati részétől dél-keleti, keleti feléig létrehozott terepakadályokat, tankcsapdákat, árkokat, úttorlaszokat számottevő katonai erővel nem sikerült megvédeni, illetve a védelmüket a parancsnokság el sem rendelte. A Rába északi partjánál megerősített „Zsuzsanna” vonal sem jelentett akadályt a II. Ukrán frontnak. A támadást a német — magyar csapatok nem tudták feltartóztatni. A szovjetek gyakorlatilag nagyobb ellenállás nélkül vonultak be Győrbe. A visszavonuló német csapatok által felrobbantott stratégiai pontok, hidak, utak pontosan mutatták, hogy a város a front a vonalába került, de a harcok itt nem teljesedtek ki. A város elfoglalását megelőző szovjet tüzérségi előkészítés folytatta a németek által elkezdett rombolást. A szovjet katonák, a tankok és ágyúk pusztítása után elfoglalták a már gyakorlatilag romokban lévő várost. Az ukrán front katonái csak szórványos ellenállásba ütköztek. Ezt mutatta, hogy az ostrom után a város utcáin viszonylag kevés a harcban elpusztult német és szovjet hadieszközt lehetett találni. A várost elfoglaló orosz katonák, házról, házra, óvóhelyről óvóhelyre mentek.200 Mindenütt német katonákat kerestek. 29-én és 30-án szórványos utcai harcokra is sor került. Ekkor még nem volt tanácsos az utcára kilépni, hiszen a katonák mindkét oldalon minden mozgásra lőttek. A város elfoglalása természetszerűleg azt jelentette, hogy a város és az állam tulajdonában lévő anyagi javak a szovjetek tulajdonába kerültek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar parlament döntése értelmében, a magyar kormány üzent hadat Szovjetuniónak és nem a szovjetek támadtak meg bennünket. Nemcsak a gyárak, üzemek és azok mobil felszerelése, hanem a város teljes élelmiszer készlete, a malom összes lisztkészlete és többek között a városi sertéstelep - 1200 sertéssel — is szovjet kézbe került. Az ostrom alatt a szovjet katonák az útjukba eső minden lakásba bementek. Ha zárva volt feltörték. Az az élelmiszer a túléléshez alig-alig elegendő készlet maradt meg, amit az élelmes dolgozók mindkét hadsereg elől jól el tudtak rejteni. Március 28-án a nap végére a folyók déli vonaláig jutottak el a szovjet csapatok. 29-én rekviráltak: a fellelhető készpénzt a bankokból, az élelmiszert a még meglévő raktárakból elvitték, illetve a várost fésülték át ellenséget keresve. Győr lakosságának jelentős része az ostromot nem a városban élte át. A szovjet hódítók a polgári lakossággal, elsősorban a nőkkel szembeni viselkedésük híre, jóval megelőzte a város elfoglalását. A 200 A szovjetek helyett gyakran „orosz katonákról” teszek említést, hiszen a korabeli feljegyzések szinte soha nem használták a „szovjet” megjelölést, csak oroszokról beszéltek.-95-
