Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

A HATALOM A „FÉL”SZABADÍTÓ HÓDÍTÓK KEZÉBEN

sajtó, rádió kivételesen erős hangsúllyal, a keletről jövő menekültekkel történt szörnyűségek közkézre adásával tudósított a megbocsáthatadan emberi tragédiákat okozó sokszor embertelen tettekről.

A személyi tulajdont képező vagyontárgyak sem maradtak érintedenek. Nem mérlegelték, hogy mit vigyenek magukkal, még akkor is elvitték, ha nem tudták mire használható. Hangsúlyosan volt ez érvényes a front vonal közelében, a harcoló egységekről leszakadt katonákra.

Természetesen mindenki, aki tehette, ha módjában állt vidékre menekült és a környékbeli falvakban várta meg, míg a helyzet normalizálódik. Közülük sokan csak áprilisaugusztus hónapban tértek vissza és elrettenve tapasztalták, milyen mértékben dúlták fel a katonák lakásaikat, és mit vittek el.201 1945. szeptemberi felmérés alapján a város lakosainak száma még csak 46 000 volt.202 A városban maradt lakosság az ostromot legnagyobbrészt az óvóhelyeken vészelte át. Az utcára nem lehetett kimenni, hiszen minden mozgó személy ellenséges célpontot jelentett a katonák számára. Március 30- án a legbátrabbak és a kötelességtudó közszolgák merészkedtek ki a város utcáira. Az óvóhelyek rossz felszereltsége, az ott tárolható kis mennyiségű ívóvíz és élelem pódása miatt keveseknek, ha rövid időre is, de ki kellett az óvóhelyről merészkedniük.

Azokat a lakosokat, akiket az utcán az oroszok katonaruhában találtak, hadifogolyként kezelték és Magyarországon lévő magyar hadifogolytáborba kísérték. A polgári lakosokat kifosztották.

Az első városi tisztviselők közül néhányan március 30-án megjelentek már a városházán. A közigazgatás nyomai tehát már az ostrom utáni harmadik napon felfedezhetőek volt a városban.203 Fel tudták venni a kapcsolatot a szovjet csapatok megbízottjával és orosz felügyelet mellett nekiláttak a városi tisztviselők felkutatásának és munkába állításának.

Az első falragaszok oroszul és magyarul április elsején jelentek meg a város utcáin, egyidejűleg a polgármester kinevezésével. Dr. Vélsz Aladár polgármester első rendelete — összhangban az orosz katonai parancsnok által kiadott falragasszal — szintén ezen a napon jelent meg a város utcáin.

201 Akik már jóval az ostrom előtt elhagyták a várost, azok nem tudhatták, hogy a magántulajdonban történt pusztítást a német vagy az orosz katonák követték-e el. Sok panasz érkezett ugyanis a német katonák lakás feltörései miatt is. Sokszor csak a szomszédok emlékezete volt az egyeden adat a betörésekkel kapcsolatban.

202 GyM 1945. szeptember 23. 2. oldal: Ruppenthal Miklós üszti főorvos.

203 Ezek a tisztviselők hívhatták fel az orosz parancsnokok figyelmét dr. Vélsz Aladárra, akit aztán a szovjet parancsnok március 31-én megbízott a polgármesteri teendők ellátásával.-96-