Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE
A tisztviselők, tervezők, szerkesztők családtagokkal növelt 2417 főről való feljegyzése, csak akkor lehet igaz, ha ők az átlagosnál kicsit több családtagot vittek magukkal, (szellemi foglalkozás esetén ez nagyon is elképzelhető, hiszen ők hagytak itthon valószínű kisebb gazdaságot, kevesebb állatot, ami a mezőgazdasággal is foglalkozók esetén nagy visszatartó erő lehetett) Az 1945. március első dekádjáig kitelepült MVG dolgozók összesített létszáma. MVG GYÁREGYSÉG Kitelepültek létszáma CSALÁDTAGOKKAL EGYÜTT Repülőgépgyár 2477 Ebből 1651 dolgozó Autógyár 1500 Ebből 500 dolgozó Törzsgyár 1541 Ebből 531 dolgozó Alkalmazottak, szerkesztők, tervezők, műszaki tisztviselők, tisztviselők 2417 Ebből 750 dolgozó Összesen március első napjaiig 8000 Ebből 3500 dolgozó192 Március végére 9500 A fenti adatok sem lehettek véglegesek, hiszen az utolsó napokban kitelepültek létszámát ezek az adatok nem tartalmazhatják. Ha az utolsó 2 hétre az utóvéd kitelepítési rohammunkájából akarunk következtetést levonni, akkor napi 100-100 fővel számolhatunk. így a gyárból kitelepültek összlétszámát 1945. március 28-ig 1500 fővel (családtagokkal együtt) megnövelhetjük. Ily módon a gyár összes dolgozójának mintegy 35%-a települt ki tehát a német birodalomba. Februártól már csak a decemberben megkezdett vállalati felszerelések és dolgozóik, illetve a leventék és a Hungarista Légió tagjainak kiszállítása volt engedélyezett. Polgári személyek, kisiparosok, köztisztviselők, gazdálkodók csak a német hatóságok engedélyével korlátozott számban, kizárólag „értékes” kitelepülőkként léphették át a határt. Nagyszámú leventének kellett kötelezően továbbra is „kiképzésre” Németországba utaznia, ahonnan aztán a tervek szerint a harcoló magyar alakulatoknál kaptak, kaphattak volna elhelyezést. Ezért az ő behívásuk január után is szinte folyamatos volt. A harcoló alakulatok mozgása nyilvánvalóan nem számít bele a kitelepülök számába, illetve a helyőrség Németországba való kitelepülése sem érintette a városi lakosság létszámát. Az utolsóként kitelepített katonai egység a helyőrség munkaszolgálatosai, gazdasági osztálya volt. Ez a kiutazás kétszáz személyt érinthetett.193 Ide kell sorolnunk a rendőrségtől kitelepített teljes állományt. A rendőrségi állomány három szervezett csoportban 150 fővel indult útnak. Sokaknak közülük azonban már korábban vonat-, uszály kísérőként, vagy már előzőleg máshová vezényelt rendőrőrsről kellett hazáját elhagynia. 192 Ha az autógyári kitelepülőket a többi gyáregység legkisebb számhoz hasonlítjuk, akkor 1500 fővel, beleértve a családtagokat is, túlzás nélkül számolhatunk. 193 Nem is jutottak ki Németországba, Linztől nyugatra visszafordították őket. Bécsben kerültek hadifogságba. Gyors orvosi vizsgálat után a munkaképeseket vonaton a Szovjetunióba szállították, az öregeket, gyengéket elengedték.-90-
