Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE
leventéire vonatkozott.189 Nem ismert azonban, hogy 1945. január 1. után hány levente kitelepülése valósult meg. Az ostromig a kitelepült leventék száma a vármegyéből valószínűleg jóval nagyobb volt, mint 3000 fő. A parancsnok viszont csak a december végén, január 1-jén kihurcolt leventék számáról adhatott felvilágosítást, hiszen ebben az időben ő is kiutazott a birodalomba, így további információk birtokában nem lehetett. A végleges létszám ennél sokkal nagyobb. A hatalom megrendelésére készült detektívjelentés Győrre vonatkozó helyzet- és hangulatjelentésében olvashatjuk, hogy a városból február végéig 4100-5000 menekült távozott el.190 Ez az adat azonban vagy csak a hadiüzemi dolgozókra vagy csak a polgári lakosságra vonatkozhatott, és véleményem szerint február elején felvett adatokra épült. A teljes szám tekintettel a hadiüzemek, leventék folyamatos kiutaztatására és a polgári lakosság március végi kitelepülési hullámának köszönhetően jóval nagyobb létszámot ért el. A kitelepített városi lakosság legnagyobb része a Németországba küldött hadiüzemi munkás volt. A dolgozókat családtagjaikkal együtt telepítették ki. A hadiüzemi munkásokra és családtagjaira vonatkozó adatok vármegyére vonatkoznak, nem a városra, hiszen nemcsak a győri, hanem a vonzáskörzet munkaképes lakosait is érintette.191 Könnyen belátható, hogy a dokumentumokban eddig felsorolt, megtalált létszámok nem jeleníthetik meg a március második dekádjától kitelepültek létszámát. Amennyiben a fellelt számokat egymás mellé helyezzük, csak közelítő létszámot kaphatunk a Németország felé történő hadiüzemi munkásság mozgásáról, és polgári kitelepültektől, amelyből megbecsülhető a Németországba kiutazottak összlétszáma. Amikor a hadiüzemek dolgozóinak számokban megjeleníthető kitelepítéséről beszélünk, meg kell jegyezni, hogy csak a Vagongyár kimenekítésével kapcsolatban találunk részleges adatokat, hiszen az autógyári dolgozók Németországba költöztetéséről létszámok nem állnak rendelkezésünkre. Az autógyárból kivándoroltak létszámára közelítő számot sem találtam. A számokat így összegezve a Vagongyárból 6435 dolgozó és családtagja hagyta el az országot. Ha az autógyár kitelepített létszámát - a többi gyáregység arányában — megbecsüljük, akkor ez a szám családtagokkal együtt legalábbl500 főre tehető. Összesen tehát a gyár kitelepült dolgozóinak és családtagjainak létszáma mintegy 8000 fő lehetett. Valószínűsíthető azonban, hogy azokból a gyárakból, ahonnan a gépeket vagonokba rakták és kiszállították, szintúgy kerültek ki dolgozók — bár közel sem ilyen nagy számban — Bajorországba. Ilyen vállalatok a MAVAG, Cardó, Grab, MÁV. Például más vállalatok sofőrjei biztosan érintettek voltak, hiszen a kitelepítésekhez nagyszámú gépkocsivezetőre volt szükség, ezért más gyárak sofőrjeit is igénybe kellett venni. Azok a vállalatok, amelyek a gépek leszerelését elkerülték, amelyekből csak a készterméket vitték ki, elkerülhették a dolgozók kitelepítését, (pl.: Grab féle Textilipari Rt., Győri Textilipari Rt.) A menekültek legnagyobb részt tehát, így is a hadiüzemekből (MVG) kitelepített munkások közül került ki. 189 A vármegye területén ekkor valósult meg a leventék legnagyobb részének kitelepítése. 1944. december 30. - 1945. január 1. között indultak útnak legnagyobb számban gyalog Németország felé. 190 MNL GYMSMGYL: IV. B. 451. a Főispáni bizalmas iratok: 1. doboz 230/1945. 191 Amikor a hadiüzemek dolgozóinak kitelepítéséről beszélünk, figyelembe kell venni, hogy más vállalattól szervezetten nagyszámú dolgozó kitelepítésére nem került sor. A dolgozók kiutaztatását, csak a gépek kitelepítését követően képzelték el. Erre azonban a front gyors nyugat felé való mozgás miatt már nem volt lehetőség.- 89-
