Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A POLGÁRI LAKOSSÁG NÉMETORSZÁGBA TELEPÍTÉSE
metőbe az Ackermann kripta mellé helyezték végső nyugalomba.185A csoport április 26-án csütörtökön tovább vonult. Április 27-én pénteken egy német katonai megfigyelőcsoport a templom tornyában rendezett be állást a Duna, Straubing és Deggendorf szakaszátfelderíteni. A Duna bal partján az amerikaiak Welchenberg és Oberwinkling köpött harcoltak. Dángokat lehetett látni. A helyset egyre kedvezőtlenebbé kilátástalanná vált. Először este fél nyolc körül jelent meg az első járműcsoport Nierwinklingnél a mezőn. Ezek Aiterhofent azonnal tűz vették. Április 27-én pénteken a győri főispán - aki a plébánián volt elszállásolva — néhány férfi által kísérve autóval útra kelt. Még ezen a napon fél kilenckor mélyrepülők jelentek meg és megtámadták az úton közlekedő grófi sörfőzde sörös kocsiját, amelyik éppen a kovácsműhely déli szárnya mellett haladt. Az utcát felszaggatták a lövések, ablakok kitörték a kovácsműhely megsérült, az ereszt átlyuggatták a lövedékek. Egy ló elpusztult, a másik könnyebben sérült. A kocsis Ludwig Bachmeier sokkos állapotba került attól, hogy a kocsi és a kocsis ülése szitává lett lyuggatva, miközben ő sértetlen maradt. A lakosság egész nap nagyon izgatott volt. Egyre gyakrabban hallatszottak a lövések. Az irlbachi erdőt a német Wermacht csapatai mintegy 400 katonával elfoglalta. A lakosok a faluban eldugtak, elástak minden élelmiszert, értéket, ruhákat, fehérneműt. Bunkert, rejtekhelyét építettek. A normális munka teljesen elakadt. 10 óra körül jött az utasítás: Ha a lövöldözés a közelben elkezdődik, mindenki menjen az óvóhelyre. A sietség és idegesség miatt az üzenet átadás — mely szerint, mindenki azonnal menjen az óvóhelyre — pánikot okozott. Mindenki futott az óvóhely irányába. A plébános, hogy az embereket megnyugtassa, szétosztotta a gyóntatócédulákat. Az éjszaka nyugalomban telt el. Április 28-án szombaton erősödött a lövöldözés. Dél körül az emberek lementek az óvóhelyre. 2 óra körül indultak az első amerikai gépjárművek Straubingból Strasskirchen felé. A falu bejáratánál állt az Abwehr egy ütege. Két páncélosukat kilőtték, néhány személy meghalt. Tűz ütött ki mindenütt. Hamarosan páncélosok vonultak végig Strasskirchenen. A falutól délre néhány páncélos megfordult és a földúton át Irlbach felé fordult. Heilmbauerék felől közelítették meg a falut. Aztán megálltak, mert a falu csendes volt. Megfordultak, visszamentek és haladtak tovább. Egy gépfegyver három katonával a kavicsbányában volt felállítva. Amikor a páncélosok közeledtek, otthagyták a gépfegyvert és bemenekültek az erdőbe. Az egyetlen lehetséges megoldást választották. A nap hátralévő része és az éjszaka nyugodt volt a faluban. A vasárnap normálisan telt el. Az ágyútűz e£in távolabbról hangzott. Délután fél öt körül egyszerre csak egy nagy csapat amerikai páncélos jött Strasskirchen felől az entaui erdőből. Kis habozás után bejöttek a faluba a háborús emlékműig. Senki nem tett ellenük semmit. A polgármestert, akik a franciák tartottak fogva az amerikaiak elé vitték. 0 átadta a falut és kötelezte a lakókat a fehér zászló kitűzésére. Az amerikaiak összegyűjtötték a fogoly franciákat, lengyeleket, oroszokat maguk köré, hogy informááót szerezzenek. A háborús emlékmű körüli házakat és azAckermann birtokot kiürítették. Az embereknek viszonylag rövid idő állt rendelkezésükre, hogy ágyukat és legszükségesebb ingóságaikat magukkal vigyék, és a házat elhagyják. Ok ezután pajtában, istállóban, szomszédnál aludtak. Úgy tűnt minden rendben van. Árulás folytán azonban az amerikaiak megtudták, 185 A katonák holttestét exhumálták és 1963-ban Pockingban a magyar temetőben helyezték el őket végső nyughelyükre.-86-
