Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

A HADRA FOGHATÓ LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSE

Győrben, decemberben alakultak meg a Hungarista Légió századai.108 A légióba je­lentkezettek egy része bevonulás után — saját kérésükre — azonnal harcoló alakulatba, a Hunyadi Páncélgránátos Hadosztályba kerültek. A Hungarista Hunyadi Hadosztályba bevonultak Németországba kiképzésre utaztak ki. Őket a birodalomban való felkészí­tés után angol, amerikai, orosz csapatok ellen vetették be.109 A közveden harctérre jelentkezők azután a más vidékről toborzottakkal együtt a ma­gyarországi frontvonalon harcoltak a továbbiakban. A Hungarista Légió szervezése tu­lajdonképpen folyamatos volt, a szovjet csapatok bejöveteléig tartott. A Hungarista Légió 101. győri százada sok győri ifjú leventével — rövid kiképzés után — a Vértesben január 22. és február 3. között 12 napos gyilkos harcban állt helyt. A század 15-29 éves fiatalokból állt. A harcban nagy veszteségek árán küzdöttek a szov­jet csapatokkal szemben. Közöttük harcoltak a híradás szerint 15 éves fiúk is, akik hő­siességükkel kitűntek idősebb társaik közül. A legnagyobb köszönetét egy édesanya „érdemelte ki”, aki ebben a harcban egyik fiát elvesztette, másik gyermeke súlyosan megsebesült, harmadik fia fagyási sérüléseket szerzett. Negyedik, legidősebb fiát már korábban örök időkre elvette tőle a háború.110 A Hungarista Légió századai megalakulásuk után elindultak Németország felé, hogy kiképzés után a fronton bizonyítsák felkészültségüket. A német laktanyákban kiképzett magyar légiósok itt találkoztak először modern fegyverekkel. A magyar parancsnokok azonban elhagyták őket. Német vezetés, német nyelvű parancsnokság alá kerültek, így képezték ki őket. A Győr városból bevonultak létszáma ismeretien. A légió célja első­sorban a magas harci szellemiségű fiatalok bevonultatása és harcba vetése volt, a har­coló katonák létszámának növelése és harci szellemük javítása érdekében. A toborzás nem volt túl sikeres. A Nyilas Párt és Hungarista Mozgalom fegyveres tag­jai minden levente és katonakorú férfit feltartóztatott az utcán. Akinek nem volt kato­nai felmentése hadiüzemi státusza miatt, vagy nem tudta igazolni magát, az katona szökevénynek számított. Valóban gyakran találtak a nyilas járőrök, bevonulási paran­csot megtagadó leventéket, vagy az alakulatuktól elmaradó szökésben lévő katonákat. A szökevényeknek legtöbb esetben választási lehetőséget ajánlottak fel: hadbíróság szökésért, hazaárulásért vagy beléptetés a Hungarista Légióba. Ez a módszer természe­tesen hatékony volt a Hungarista Légió városi létszámának megnöveléséhez. Az ön­kéntes jelentkezőket nagyrészt a vármegye különböző községeibe menekült Erdélyből vagy a keleti országrészből áttelepült fiatalok között találták meg. Előfordultak erősza­kos bevonultatások is. Az így bevonul-tatottak Győrbe való behozataluk, beöltözteté­­sük után indultak Németországba. A Hungarista Légió laktanyája a Teleszky (ma Puskás Tivadar) utcában a Meller-féle Olajgyárral szemben volt.111 A bevonultak nagyszámú légiós egy része azonban meg­bízhatatlan volt. Őket nem lehetett a frontra küldeni, hiszen sokan közülük onnan szöktek, illetve a front elkerülése miatt léptek be a légióba. A katonai csendőrségi fel­adatokat viszont nagyon jól elvégezték. Ezután egyre többen járőröztek a város utcáin 108 GyNH: 1944. január 6. 2. oldal. 105 Csuk Ferenc: A szentgotthárdi légitámadás 1944-ben, Vasi Szemle, 2009. 6 szám. 110 GyNH: 1944. február 09. 2. oldal. 111 19. kép 189. oldal.-58-

Next

/
Thumbnails
Contents