Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A HADRA FOGHATÓ LAKOSSÁG KITELEPÍTÉSE
és fogták el a szökevényeket. Amennyiben szökött munkaszolgálatosokat fogtak el, őket gyakran bírósági eljárás nélkül éjszaka a külvárosban kivégezték.112 A városból a légióba bevonultak pontos számáról nem maradt feljegyzés. Közelítően — egy újságcikk alapján 1000 fiatal katonai szolgálatba vonásáról lehetett szó.113 A LEVENTÉK KITELEPÍTÉSE A levente mozgalom 1921 óta szolgálta a fiatalok testi, szellemi nevelését az iskola mellett. A fiúk 12-18 éves korukban vettek részt szervezett leventefoglalkozásokon. Az 1921. évi Lili. Törvényt tekinthetjük a levente mozgalom alapításának. A törvény kimondta, a 12-21 éves, mindenekelőtt iskolából kimaradt fiúk kötelező testedzését. Ez a törvény indította el a Honvédelmi Minisztérium által irányított katonai szellemű leventeképzést. A testnevelés mellett a hazaszeretetre nevelés és a valláserkölcs betartása volt a levente kiképző katonák és parancsnokok fontos feladata. A katonai szellem elsősorban a fegyelmet, a testedzést jelentette a leventék számára, amely mellett természetesen lőgyakorlatok is szerepeltek. Mégis hangsúlyozta a levente mozgalom, hogy elsőrendű céljaik között nem a katonai kiképzés áll. A testedzésen kívül sok más szakosztálya is volt a leventéknek. Győrben például 40 fős zenekara is működött abban az időben a szakosztályok között. Minden leventének hetente 4 óra kötelező foglalkozáson kellett részt vennie, ezen kívül a levente táborok is a teljesítendő feladataik között szerepeltek. A városban az első leventeotthont 1937-ben építették fel Győrszabadhegyen. Az egyesület a katolikus autonómiától 3000 pengőért vett telken épített magának otthont. A leventeotthonhoz lőteret is építettek.114 1939. március 11-én hatályba lépett a honvédemről szóló 1939. évi tv. II. cikke, amelyben a 12-dik évtől kötelezővé tették a honvédelmi nevelést, a levente hadkötelezettséget. Ez a törvény tette lehetővé, hogy a leventék katonai szolgálatra is behívhatok legyenek.115 1943 decemberében Győrött egy levente értekezleten dr. magyarbéli Bély András századosnak az 5. kiegészítő kerületi levente parancsnokság törvényhatósági összekötő tisztjének, a leventenevelés feladatai között fontos volt megjegyeznie: „Ez a katonai keret, amelyben a magyar ijjúság általam katonainak mondott nevelése folyik.. Ne méltógtassanak azonban eyt a sgót teljes értelemben venni, mert nem katonákat nevelünk. Mi a magyar ifjúságot neveljük valláserkölcsi, hazafias érmésben és részesítjük őt olyan oktatásban, amely képessé teszi arra, hogyha mint katona a haza szolgálatában áll, ennek a feladatának is tökéletesen megfelelhessen. Célunk a magyar ijjúság hazafias és erkölcsi érzés világát, testi alkalmasságát és szellemi tudását minél magasabb fokra felemelni, hogy ennek az országnak minél értékesebb polgárai, és ha kell, minél tökéletesebb harcos katonái legyenek. 112 MNL GYMSMGYL: XXV. 2. Népbírósági iratok 941/1945 113 GyNH: 1944. december 31. 1.4 GyNH: 1937. december 5. 9. oldal. 1.5 3. ábra 209. oldal.-59-
