Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

HADIÜZEMEK A VÁROSBAN

- az elmúlt lezárt év forgalmát,- meglévő és használható gépeinek megnevezését,- az üzem teljes személyzetének, tisztviselőinek, szakmunkásainak személyi és katonai adatait.

A hadiüzemek dolgozóinak komoly kiváltságai voltak.

1940. május 29-én lépett hatályba a 3750/1940 számú kormányrendelet. Ez előírta a gabonakészletek, zöldség, szálas takarmány, hüvelyes vetemények és tengeri készletek kötelező hatósági összeírását. Megtiltotta a fend termények piaci árusítását. Elrendelte a feleslegek állami felvásárlását.

Az így állami által felvásárolt mezőgazdasági terményeket a Közellátási Hivatal osztotta szét, a vármegyék igényei alapján. A hadiüzemek dolgozóinak a közellátási kormánybiztos az alapvető élelmiszereket központilag biztosította. Nem volt gondjuk az alapvető létfenntartási szükségletek beszerzésére.

Az 1943. 11. 06-i kormányrendelet szabályozta a hadiüzemi munkásság ruha és lábbeli ellátását. Az élelmiszer és ruházati ellátáson kívül más előnyük is volt dolgozóknak.

Felmentést kaptak a katonai bevonulás alól. Ezt a privilégiumot bizonyos időközönként meg kellett újítani. Ekkor bírálták el, hogy az adott dolgozóra a termelésben szükség van-e. Nagyon jó fegyelmező eszköz volt ez a vállalat vezetői számára, hiszen minden dolgozó félt a katonai frontszolgálattól.

E viszonylagos létbiztonságot adó intézkedések mellett viszont a munkásoknak gyakorlatilag le kellett mondaniuk a sztrájkjogról. A munkafegyelem és a munkahelyen való lét a kaszárnyaélet szigorúságát idézte.

A hadiüzemi dolgozók élelmiszerrel való ellátása, azonban csak 1944 októberéig működött, ezután a kormány már a hadiüzemi dolgozókat sem tudta teljes mértékben élelmiszerrel ellátni.66 A fegyelem bizonyos fokú lazulása érezhető is lett később a gyárakban. Igaz, a munkahelyi szabályok be nem tartásához hozzájárult a bombatámadásoktól való félelem is. Az ipari területeknek gyakrabban kellett számolni ezzel a veszélylyel. A munkások egy része — főként a vidéki — egyszerűen félelmükben nem ment be dolgozni. A félelem kialakulásához az is hozzájárult, hogy néhány munkahelyi vezető nem engedte le az óvóhelyre a dolgozókat légiriadók alatt.

66 GyMJVL: IV. B 1407/a.VII. 944/163. Polgármester hivatalának iratai. 1945. február 14-én dr. Kiss Endre államtitkár a működő törvényhatóságok első tisztségviselőinek címzett levelében utasítja a polgármestereket, hogy a hadiüzemek dolgozóinak ellátása elsőrendű feladatuk kell, hogy legyen.-40-