Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

HADIÜZEMEK A VÁROSBAN

A MAGYAR VAGON és GÉPGYÁR KITELEPÍTÉSE

A gyárnak a fenti táblázatban említett 1944. júniusi adata alapján közel 12 000 dolgozója tevékenykedett hadiüzemi megrendelésen. A gyár több egymástól viszonylag jól elkülöníthető egységre volt bontható. Ezeket az egyenként nagyvállalat méretű gyáregységeket a kitelepítés során is külön kezelték. Ezek a részegységek voltak:

a repülőgépgyár, ahol a Messerschmittek gyártása,

az autógyár, ahol a Botond és Maros teherszállító autók előállítása folyt, illetve a törzsgyár, ahol a fenti két gyár számára alapanyagokat az öntödében, megmunkálandó alkatrészeket a kovácsüzemben gyártottak. Ide a törzsgyárhoz sorolták a vagonok és a híd szerkezeteket előállító üzemeket is.

Nem gyárként vagy gyáregységként, de a fenti termelő üzemektől elkülönítve kell kezelnünk a gyár műszaki értelmiségét, a tervezőket, szerkesztőket, egyéb műszaki tisztviselőket. így a kitelepítés szempontjából is külön kezelték az adminisztrációval, tervezéssel, szerkesztéssel foglalkozó alkalmazotti gárdát. Már az 1944. április 13-i bombázás előtt megfogalmazták a Vagongyár vidékre történő át-, illetve széttelepítését, hiszen a jelentős hadianyagot termelő, egy helyen koncentrálandó gyártelep jó lehetőséget biztosított repülőgépekről ledobott bombák által való teljes megsemmisítésre.67

A REPÜLŐGÉPGYÁR KITELEPÍTÉSE

1944. április 7-én került sor így a repülőgépgyár — első — Zircre, való kitelepítésére. Az 1944. augusztus 15-i magyar — osztrák repülőgépgyártással foglakozó üzemek összevonása után Zircről Kőbányára, azaz Budapestre költözött a gyár.68 A Kőbányáról való kényszerű költözés után, a győri gyárban maradó termelésre alkalmas gépeket Ménfőcsanakra telepítették és itt üzemeltek a továbbiakban. A készletek raktározása Kisbaráton, Táplányban, Nyúl községben az erre a célra átalakított helységekben voltak.69

Az 1944. november 14-én hozott 51673/eln. H. M. úgynevezett bénítási és kihurcolási rendelet értelmében a gyárakat, hadiüzemeket, azok dolgozóit Németországba, vagy a protektorátus területére tervezték kitelepíteni.

Az első bombatámadás után sok, elsősorban vidéken élő vagongyári dolgozó nem vette fel a munkát. Az alispán a vonzáskörzetben lévő települések jegyzőit utasította a településen élő vagongyári dolgozók összeírására, és egyben felszólította őket a munka felvételére, amelynek elmulasztása büntetést von maga után. A gyárban előforduló esetleges rendzavarások letörésére a győri csendőrszázad volt hivatott. A karhatalmi feladatokat ellátó győri csendőr alakulat Ottevényen állomásozott, de a gyors bevethetőség érdekében a gyár három autóbuszt bocsátott a század rendelkezésére, akik ily módon, egy órán belül Győrben akcióba léphettek.70

6711. kép 183. oldal.

68 MNL GYMSMGYL: XXV. 2 Népbírósági iratok 821 /1946 Schönauer Sándor vallomása.

69 MNL GYMSMGYL: Uo. 1825/1948 Halmi Dezső peranyag melléklete.

70 MNL GYMSMGYL: IV. a. 451. a Főispáni bizalmas iratok 2. doboz. 163/kt-1944 Öttevény a többi Győr közeli faluhoz nagyon népszerű volt, hiszen a csendőrökön kívül a Vagongyár szerkesztői, az OTI is ide szeretett volna-41 -