Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
NAPLÓ, VISSZAEMLÉKEZÉSEK
MÁV szerelvényről nem tudnak semmit, tehát tovább. Irány Eggenfelden, ami Landshuttól cirka 90km. A lelkészi hivatalba mikor beléptem azzal köszöntenek, hogy jó napot K. úr (Dobos Lulu). Itt találkoztam a városban Pohárnok főszerkesztővel is. Nagyon sok a magyar. Itt azt a felvilágosítást kaptam, hogy van egy győri MÁV szerelvény itt, de nem Limbbachban, hanem Passau alatt Ronplauban Pokingtól 10 km-re. Azért Limbach felé indultam tovább, és az érzésem nem is csalt. Van itt egy győri vasutas család Martos főfelügyelő, felesége és két lánya. Sajnos ezek sem tudnak mondani semmit rólatok, de itt járt Virághalmi főintéző, aki ismeri a Prága és Plzen között maradt győri szerelvényen lévőket. Miután az összeomlás zűrzavaros idejében jött innen 12 társával. O járt előttem 3 órával Martoséknál és innen ment Pockingba. Hajrá utána! Pokingi magyar láger 10 ezer magyar, várják a haza szállítást. Eggenfeldenből Limbach felé menet olyan élményben volt részem, amit nem fogok soha elfelejteni. Amint megyek az országúton, elhalad mellettem egy magyar sebesültszállító autó. Megáll, s mikor elmegyek mellette, kiszólnak belőle: halló maga nem győri? Megállók és nagy meglepetésemre a két Fügi fiú ül benne. Tudod a kisebbik is, nagy az öröm rázzuk egymás kezét nem is lehet szóval leírni az ilyen találkozásokat. Közben szedjük a körtét a fáról. Lovas kocsi jön velünk szembe magyar lovak magyar szerszám, amint odaér, valaki leugrik a kocsiról. Magas ballonkabátos alak egyenesen az én nyakamba, ölel és csókol sírunk és nevetünk, és nem találunk szavakat, percekig csak örülünk egymásnak. Dr. Kenderesi Nándor, aki rám ismert, és mint igaz jó barát sírva adott kifejezést a viszontlátás örömének. Az ő családja sincs itt kint. Hatalmas hegyeknek felvisz tovább az utam, elbúcsúzva kedves jó ismerőseimtől nekikeseredve megyek tovább. Este későn érkezem meg a pockingi lágerba, ahol az irodában már nem találok senkit, és így minden másnapra marad. Szállás keresés, vacsora, alvás, ami 130 km-es napi teljesítmény után jól fog esni de én csak azt hittem, mert aludni most sem tudtam. Ez tesz engem beteggé. Bármilyen fáradt is vagyok, nem tudok aludni. Pocikng mellett egy tanyán kaptam szállást egy pajtában magammal hozott szegényes vacsora elfogyasztása után, lefeküdtem aludni, de a régi szokás szerint nagyon soká nem tudtam elaludni. Ezerféleképpen kiszíneztem Virághalmi főintézővel a másnapi találkozást. 1945. 09. 08. A mai napon korán ébredtem, mosdás után reggeli a sajátból. Reggelizés közben kaptam a gazdától fél liter friss tejet, ami nagyon jól esett. Fél nyolckor már benn futott a kerék a táborban. Ez a tábor egy város, aminek még piaca is van. Valóságos Teleki tér. Mindent lehet kapni pengőért és márkáért is. A tábor intézőségének az irodájába menet, ami a tábor közepén van nagyon lassan mentem, mert nagyon sok a katona, hátha találkozom ismerőssel vagy a Lacival. Itt megint megrázó élményben volt részem (kis csuka Krausz Tóni, a Horváth fiú a reptérről) Szóval majd többet fogok erről mondani. Ezeknek a fiúknak a segítségével sikerült is 10 000 ember között megtalálni Virághalmi főintézőt. Neki sikerült is meg- 158 -
