Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A VÁROS KIHURCOLT, ELMENEKÜLT LAKOSSÁGÁNAK VISSZATÉRÉSE Menekültek, hadifoglyok hazatérése
A VÁROS KIHURCOLT, ELMENEKÜLT LAKOSSÁGÁNAK VISSZATÉRÉSE MENEKÜLTEK, HADIFOGLYOK HAZATÉRÉSE Németország kapitulációjával a magyar menekültek státusza teljesen megváltozott. A háború végéig a kitelepített munkások munkahelyeiken dolgoztak, a közélelmezési jegyet megkapták, családjuk rossz körülmények között bár, de viszonylagos biztonságban élt. A gyakori bombázások, a liberátorok géppuska tüze hasonló volt a győri háborús helyzethez. A menekült hivatalnokok, vállalkozók hasonlóan éltek, azzal a különbséggel, hogy csak alkalmi munkát tudtak vállalni életszínvonaluk javítása végett. Az itthon maradottakkal nem tudtak kapcsolatot tartani. A háború utolsó hónapjában a rádió még viszonylag megbízható hírforrás volt. A háború befejezése után azonban a kinn élők csak az egymás között keringő hírekből tudták a számukra oly fontos értesüléseket beszerezni. Nem tudták, mikor esett el a város. Milyen pusztítást vittek véghez az oroszok? A hozzátartozók élnek-e még? A katonáink, leventéink ekkor már fogságban voltak. Legnagyobb részük amerikai fogolytáborban várta a hazamenetelt. Sokan voltak azonban belga vagy francia fogságban. Azok a katonák jártak legrosszabbul, akik orosz fogságba jutottak. A Vörös Hadsereg a munkára fogható katonákat bevagonírozta és kiszállította Szovjetunióba, ahol azonban nem tudták a háború végén ezt a hatalmas hadifogolytömeget befogadni, ezért Magyarországon átmeneti hadifogolytáborokat létesítettek. Győrben két ilyen hadifogolytábor volt, a Frigyes és a Vadász (Új gyalogsági) laktanya területén. A hadifogolytábor létesítése miatt az oroszok a kaszárnyáink területén jelentős mennyiségű faanyagból ideiglenes építményeket emeltek. Ezek célja, rendeltetése nem ismert. A hadifogolytábor megszüntetése után azonban a Cardo Faipari és Bútorkereskedelmi Rt. és a Vágó Rezső Rt. érdemesnek tartotta, hogy engedélyt kérjenek a Nemzeti Bizottságtól a fenti építmények bontására, hogy a rekvirált faanyaguk megmaradt részéhez és elvitt gépeikhez hozzájussanak.296 Szörnyű helyzet, magyar katonák Magyarországon hadifogolytáborban. Az a paradoxon, hogy a szovjet táborokba elhurcolni kívánt hadifoglyok ellátásáról a városnak kellett gondoskodnia, még csak növelte a kiszolgáltatottság érzését. Katonáink itthon vannak nagyon rossz körülmények között, kapcsolatot a külvilággal nem tarthattak. Az oroszok által kiszabott élelem mennyiségén és minőségén túl a hivatalos szerveknek sem volt rálátásuk hadifogoly katonáinkra. A reményt vesztett, naponta megalázott, megvert, éhező katonáink, szeretteiket úgynevezett kő vagy szélpostán keresztül próbálták meg értesíteni. Ez azt jelentette, hogy eldugott ceruzacsonk járt kézről kézre, és az utcán szél fútta cediket gyűjtöttek össze és írtak néhány sort rá. Az eldobott papírdarab, ha olyan ember kezébe került, aki tudta értesíteni a hozzátartozókat, akkor tudott csak a család az apa, férj sorsáról valamit megtudni. Az, hogy a szélposta sokszor eljutott a családhoz onnan tudható, hogy Pestről és más vidékekről sokan jöttek 296 MNL GYMSMGYL: Győr Város Nemzeti Bizottságágának iratai 1. doboz. A vállalkozók 1945. május 28. illetve május 29-i leveléből kiderül, hogy a szovjetek a két laktanya területén kórházat is alakítottak ki. A tőlük elvitt faanyag egy része a két laktanyában beépítve, a szerszámok, gépek pedig a laktanya melletti sportpályán voltak elhelyezve.- 128-
