Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A VÁROS KIHURCOLT, ELMENEKÜLT LAKOSSÁGÁNAK VISSZATÉRÉSE Menekültek, hadifoglyok hazatérése
Győrbe a családtagot meglátogatni, vagy közelebbit megtudni róla. Az oroszok a laktanya közelébe sem engedték őket. Útjuk a Szent István úton megakadt. Az oroszok május végére számolták fel a két fogolytábort. A hadifoglyokat keletre vitték.297 A Németországban rekedt magyar állampolgárok sokkal nehezebb helyzetbe kerültek a háború befejeztével, viszonylagos biztonságuk elveszett, munkahelyük megszűnt, életfeltételeik romlottak. A szétszórtan, diaszpórákban élők szerettek volna minél hamarabb hazajönni. A határokat azonban az amerikaiak lezárták. Akik a szökést választották nehéz helyzetbe kerültek, hiszen az oroszok által megszállt Ausztrián keresztül kellett az országot megközelíteni. Akit legitim dokumentumok nélkül elfogtak, kirabolták és nagy eséllyel hadifogságba vagy málenkij robotra a Szovjetunióba került. Hosszú évekig senki nem tudott ezután a sorsukról. A polgári lakosok Németországban vezetés, irányítás, információ nélkül maradtak, nem tudták hogyan induljanak el, szabad-e haza jönni, van-e megtorlás, milyen retorziókra számíthatnak. Rengeteg pletyka keringett a szörnyű helyzetről, az oroszok borzalmas tetteiről, de a helyzet normalizálódása is ott szerepelt a hírek között. Sokan csak a háború végén értették meg, hogy éveken keresztül becsapták őket. Nagyon meggyűlölték az egykori erős, hatalmas szövetségest. A megvetésük, félelmük a bolsevizmussal kapcsolatban azonban nem változott. Talajtalanná váltak, sehol sem érezték biztonságban magukat. A háromhatalmi egyezmény szerint az Ideiglenes Kormányok kérték a háborús bűnösök kiadatását. Az amerikai haderő ezért a menekült kolóniákról, a kiadatásra váró menekülteket kihallgatta és ha jogosnak találta a haza toloncolási kérelmet, akkor nem engedték őket vissza a kis közösségükhöz. Ez is zavart jelentett a menekültek között. Kit tartóztatnak le, kit nem? 1945 augusztusára alakították ki a bajorországi menekült táborokat. Csak azok számíthattak szervezetten hazajövetelre, akik ezekbe menekült táborokba bevonultak. Itt csak orvosi vizsgálat után utazhattak haza. A diaszpórák azonban erről nagyon lassan nyertek értesülést. Ezután meg kellett azt is szervezni, hogyan jutnak be a hazatérni vágyók a táborokba. A menekültjeink ugyanis az élethez szükséges anyagi javakat vitték magukkal, amit haza akartak hozni. Gyerekekkel, nagy csomaggal a tábort megközelíteni komoly logisztikai feladat volt. Össze kellett gyűjteni a kint lévő fogatokat, hozzájuk rendelni a haza utazni akarókat, lehetőleg úgy, hogy a tábort hamarosan elhagyhassák. A Bajorországban szétszórtan élő magyar csoportok között a kapcsolatot a futárok bonyolították le. Munkájuk abból állt, hogy a különböző helyeken megtalált magyar családokat, csonka családokat tájékoztassák a hazajövetel lehetőségéről, és arról is, hogy kit hol találtak meg. Majdnem mindenki keresett valakit, mindenki hírt szeretett volna kapni egyrészt az otthoni helyzetről, másrészt a szeretteit akarta megtalálni, de ugyanilyen fontos volt számukra a hazamenetel körülményeinek a tisztázása is. A futár a magyar törzstől kapott motorjával viszonylag nagy területet volt képes bejárni. Tartotta a kapcsolatot azzal a magyar törzzsel, amelyik az amerikai hadsereggel 297 Erdélyi Péter: Doni tükör, dokumentum film. 2005. A II. világháborúban a magyar II. hadsereg megszálló csapatai is létesítettek a Szovjetunió területén átmened orosz hadifogolytáborokat. Ma, mikor az orosz archívumok megnyílnak, illetve egyre nagyobb bátorságunk van a múlttal való szembenézésre, tudjuk, hogy ezekben a gyűjtő táborokban sem volt jobb az orosz hadifoglyok helyzete, mint az országunk területén létesített táborokban a magyar hadifoglyok sorsa.- 129-
