Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN

Az internálás a fenyegetés eszköze is lett. Felhívták a gazdák figyelmét, aki nem végzi el a szükséges mezőgazdasági munkákat, az a szántó tulajdonos, aki szántási kötelezettségét elmulasztja, azt internálják.290 1945 szeptemberében változott a légkör az internáltak körül, egyre többen hangoztatták, hogy a „kisnyilasok”, bár nagy bűnt követtek el azzal, hogy beálltak a pártba, de csak hazug propagandával megtévesztett emberek, akiknek tényleges bűnük nagyon kevés.291 „lehetőséget kell adni nekik, hogy szakmájukban, a polgári életben bizonyítsák, hogy becsületes emberek.” Szeptember 21-én 26 kisnyilast engedtek szabadon.292 Szeptember 30-án újabb 30 fő nyerte vissza szabadságát. Ekkor az internáló tábor „lakóinak” száma 652 fő volt.293 Valami megváltozott az internáltak körül novemberre. A Nemzeti Bizottsághoz beérkezett panaszok miatt a tábor lakóinak felülvizsgálatát kérte a rendőr főkapitánytól a testület. A panaszok között olvashatunk arról, hogy a kisnyilasok közül nem a munkásokat és földműveseket engedték szabadon, hanem a módosabb hivatalnokokat, mérnököket. Továbbá panaszolták a rossz egészségügyi viszonyokat is, a tisztálkodás hiányát, a járványokat, a terjedő tüdőbajt is. A rendőr főkapitány nem értett egyet a vádakkal. A rendszeres tiszti orvosi felülvizsgálatokra hivatkozva áhította, hogy a felderített járványos betegeket, tüdőbajosokat rögtön hazaengedték. A tisztálkodásra meg azért sem lehetett panasz, mert az internáló tábor egy olyan fertőtlenítővel van felszerelve, ahol az összes ruhát képesek a járványokat terjesztő élősködőktől megszabadítani. Kapacitása olyan nagy, hogy szükség esetén a város részére bérmunkát is tudnak vállalni. Az internálótáborban különben is nagyon kevés „kisnyilas” volt már, az internáltak többsége ekkor már volksbundista volt.294

A gondok nem szűntek meg a továbbiakban sem a táborban. A Nemzeti Bizottság 1946. január 21-i ülésén arról kellett beszámolni, hogy a szolgálatot teljesítő rendőrök rendkívül durvák, tettlegesen inzultálják a nőket. Előfordult, hogy az internált bútorai az őt letartóztató rendőrhöz kerültek.Márciusban újabb 110 „kisnyilast” engedtek el a táborból. Ezzel gyakorlatilag csak a svábok és a komolyabb szabálysértést elkövetők voltak „vendégei” a győri Soproni út 40 szám alatti internálótábornak.295

290 GyM: 1945 július 1. 4. oldal.

291 Bibó István a Belügyminisztérium adminisztrációs osztályának vezetője egyik publikációjában írt az internálás intézményéről. Ebben kifejtette: Az internálás kezdettől fogva bizonytalan garanciákkal működik, nem zárhatók ki a rendőri túlkapások, önkényeskedések. Bizonytalan időtartama kiszolgáltatottá teszi a fogva tartottat. Nem jogi igazságszolgáltatás, hanem sivár demoralizáló rendőri önkény. Teljes bizonyossággal számíthatunk arra, aki az internáló táborból kijön az a demokráciának örök ellensége lesz.

292 DNSz: 1945. szeptember 26. 4. oldal.

293 DNSz: 1945. szeptember 30. 2. oldal.

294 MNL GYMSMGYL: Győr Város Nemzed Bizottságágának iratai 1. doboz.

295 40. kép 203. oldal.- 127-